Titkos kripta is húzódik a pécsi Ferences templom alatt

A Ferences templomról legutóbb a híres betlehemi szoborcsoport kapcsán írtunk. Érdemes ellátogatni a templom weboldalára, ahol részletes történeti áttekintés és videó segít megismerni a történetét Molnár László, a plébániai tanácsosok testületének alelnöke jóvoltából.

A ferencesek már a 13. században jelen voltak Pécsen, a 14. század elején építették fel első templomukat, amelyet a török kor hányattatásai nem kíméltek – lerombolták, egy részét Memi pasa dzsámijává alakították. De a ferencesek ezt követően is kitartottak, a pusztítást új építkezés követte. A mai templomot a 18. század elején kezdték el kialakítani, a korábbi gótikus helyett ekkor már barokk stílusban.

A templomban több kápolna állt, ma ezek egybenyitva láthatóak, így alakult ki a mai mellékhajó, több külön oltárral. Különleges látványt nyújt a lourdes-i barlangot ábrázoló kis szentély és a Jézus Szíve-oltár, de áll oltár többek között a ferences Páduai Szent Antal és Szent Anna, Szűz Mária anyja emlékére is.

A főoltár képe Assisi Szent Ferenc stigmatizációját jeleníti meg. Szent Ferenc ugyanis az életét bemutató írásos emlékek szerint halála előtti pár évvel egy látomás után felfedezte, hogy megjelentek rajta Jézus sebhelyei – ezzel is kifejezve hozzá való közelségét.

A mennyezeten Ferenc életének eseményeiből láthatunk két freskót, Éber Sándor festőművésztől. Az elsőn a Nap­himnusz által ihletett jelenet köszön vissza ránk, Ferenc karjait kitárva fordul a fény felé. Ezt követően a halaknak prédikáló Ferencet láthatjuk, majd Árpád-házi Szent Erzsébet ábrázolása következik, aki ételt ad a szegényeknek, végül Szent Cecíliát, a zene védőszentjét láthatjuk.

Szent Ferenc az egész teremtett világra és minden teremtményre kiterjedő szeretet és tisztelet korai hírnöke volt. Több legenda is szól arról, hogy még az állatok is hallgattak szavára, hatására egy vad farkas is megszelídült – mindezek okán emléknapja az állatok világnapjává is vált. Ferenc madarakkal való társalgásának állít emléket Bársony György ikonikussá vált szoborkútja a templom előtt.

A templom weboldala hírt ad arról is, hogy az épület alatt kripta húzódik, amelyben több száz elhunyt, köztük ferences szerzetesek is nyugszanak – utoljára a 20. század első felében tartottak itt temetést, jelenleg sajnos nincs látogatható állapotban.

Kiemelendő a 18. századtól Pécsen működő ferences asztalosműhely szerepe, a templom famunkái is az itt dolgozók alkotásai, de készült itt számos orgona is. A kommunista egyházüldözés jegyében 1950-ben elhurcolták a ferenceseket. A ferences atyák azóta sem tértek vissza Pécsre, a műhely is a múlté maradt.