A toronyból nézhette a császári sereg diadalát Lotharingiai Károly

Ha ősszel az ember megemlíti Villány, Nagyharsány település nevét, valamint a kettő közötti hegyet, azaz a Szársomlyót, mindenkinek a bor jut eszébe, pedig ez a környék számos olyan történelmi, kulturális és természeti értékeket tartogat, amelyről az olvasóink keveset tudhatnak.

Tóth Zsolt régész-főmuzeológus a természetvédelmi területről elmondta, hogy ritka növényfajok fordulnak elő. A botanikai ritkaságok közül 75 védett, ezek közül négy kizárólag csak itt fordul elő hazánkban: a legismertebb a magyar kikerics. A hegy érdekes természeti képződményei a szántásra emlékeztető mészkőformátumok (karr­mező), amelyet a néphagyomány szerint az ördög szántott fel (innen az Ördögszántás elnevezés). A hegynek nagyon jó minőségű a mészköve, ami miatt a 20. század elején a hegy nyugati részén elindult a bányászat. 1994-ben egy barlang került elő a bánya területén, ami a nagyközönség számára nem látogatható. Területén szép és ritka formakincsű mészkőkiválásokat találtak a szakemberek. A kőbányászat másik pozitív hozadéka a hegy keleti végében felhagyott kőbányában látható, ahol szoborpark létesült a kőfejtés helyén.

– Történeti értéke ennek a területnek a római villa, a nagyharsányi csata, és itt találták a legkorábbi Szent István-kori kincsleletet. Nem utolsósorban megemlítendő, állt itt egy vár, amelyről kevés szó esik – magyarázza a térség jelentőségét Tóth Zsolt.

A kincsleletről a pécsi régész elmondta, hogy amikor a helyi bányát létesítették, egy dózerolás az előzetes gépi tereprendezés közben került elő a rejtett kincs, arany, ezüstérmék, aranykarika, aranylemez, ezüst hajkarika és az ezeket rejtő edény. Különös értéke abban áll, hogy a legkorábbi Szent István-kori aranyérméket tartalmazta, azaz a legkorábbi magyar pénzek innen ismertek.

A pazar kilátásnak tulajdonítható valószínűleg, hogy a hegy déli lábánál egy korábbi falusias település helyén valamikor a 4. század végén egy római nagybirtokközpont létesült. Ennek központi épülete egy „luxusvilla” volt, amelyből magas művészi színvonalú mozaikpadló-részletek kerültek elő. A hegy déli lankáin már minden bizonnyal ekkor is folyt szőlőtermesztés. A kiváló minőségű bor eredete ide köthető.

– A hegy csúcsán van egy hirtelen kiemelkedő „kupac”, ezen van egy geodéziai pont. Korábbi terepbejárás során vettem észre, hogy a hegy csúcsa habarcsos törmelékből áll. Biztosra vehető, hogy itt állhatott a vár lakótornya, amelynek maradványait a törmelékkupac fedi – tette hozzá a régész. Így a hegy természetes magassága valamivel alacsonyabb, mint amit a térképek jelölnek.

A várat a tatárjárás után építhették, ami a török korban elkezdett pusztulni, s a mai napig pusztul, benőtte a növényzet. A régész nem roncsoló módszerrel, terepbejárással és drónnal térképezte fel a környéket. Egyes feltételezések szerint erről a helyről, a toronyból, nézhette végig Lotharingiai Károly a császári seregek diadalát, mikor a császári had az úgynevezett második mohácsi csatában 1687. augusztus 12-én legyőzte a törököt a hegy alatti síkon.