2019.08.02. 14:00
„Itt kezdődött az életem” – Pécsről mesélt Gergely Róbert
Ide kötnek az első sikerek, az első nagy szerelem és házasság, a barátságok, itt kaptam az élettől a legfontosabb impulzusokat, felejthetetlen számomra az itt eltöltött hét esztendő – összegzett pécsi pályafutásáról a múlt szombaton egy előadásra visszatérő Gergely Róbert.
– Mi volt itt az első nagy sikere pályakezdő színészként?
– A Cigánykerék musical, amiben Kulka Jánossal, Vári Évával, Lang Györgyivel és másokkal szerepeltem együtt. Ősbemutató volt, Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza nekünk írta a darabot, s innen indult országhódító útjára. De mondhatnám a Kaktusz virágát, a Vértestvéreket is.
– Hol lakott a városban?
– Hihetetlen panorámám volt a Magasház 23. emeletéről. Maga volt a csoda, amikor felhő borított mindent, és én fölötte megláttam a vattavárosból kibukkanó dzsámi és bazilika csúcsait.
– Kik maradtak meg nagy barátsággal az emlékezetében, kikkel tartja a kapcsolatot?
– Unger Pálmával, Vári Évával, Krasznói Klárával, Németh Jánossal, Bánky Gáborral. Vári Évával például már megbeszéltem szombatra itt egy találkát.
– Volt kedvenc helye?
– A legjobban a színházban éreztem magam, de a Barbakán bástya különösen kedves volt, s imádtam Orfűre járni, valamint Magyarhertelendre. Emlékszem, az első társulati kirándulásunk pedig Mánfára vezetett.
– Az első felesége is pécsi volt?
– Igen, Tallós Andrea a Művészeti Szakközépiskolában táncolni tanult, bár ma már ő is színházművészettel foglalkozik. Fiunk, Simon pedig a Gergely Theaterben technikus, zenész. S ugyancsak a Theater tagja második feleségem, Némedi-Varga Tímea.
– Milyen volt a szombati előadás?
– A Nő a tét! olasz szerzők műve, magyarországi ősbemutató és Rosario Galli eljött a premierünkre. Egyébként ő volt egykor a Piedone-filmek forgatókönyvírója. Egy édes, szórakoztató darab, férfiak klubja, ahol négy barát 12 éve hétről hétre összejön hencegni. Az unalmas kártyapartihoz aztán egyszer elhívnak egy örömlányt is, s rögtön kis nyuszi lesz mindenki. Pikáns játék ez, kedves kis sztriptízzel, szókimondó, aranyos, temperamentumos, miközben szól a zene.
– Van más baranyai szál is a családjában?
– Polly, a németjuhász keverék kutyám magyarhertelendi származású. A másik kutyámnak, Charlie-nak is vannak pécsi emlékei, mert fellépett itt a Good bye Charlie! című bemutatónkban. No és ha Charlie, egykor nagy beugrással mentettem meg a berekedt N. Szabó Sándort helyettesítve a Charlie nénje előadást. Összességében nekem Pécs az etalon. Itt kaptam először szerződést, itt kezdtem a nagybetűs életet és rengeteg szép emlék köt ide: szerelem, barátság, nagy beszélgetések és az első főzések zamata.
Színházcsináló
Gergely Róbert 1958-ban született Budapesten. Tanult fotózni, gitározni, 1980-ban pedig elvégezte a Színművészeti Főiskolát. Pécsett játszott 1987-ig, aztán több teátrumot is megjárt Budapesten. 2009-ben megalapította a Gergely Theátert. Ahogy a színművész fogalmaz, a fényképezés, a gitár már kikopott az életéből, 27 éves fia, Simon viszont dobol és gitározik, s gyakran együtt koncerteznek. A pécsi évek hét esztendőt jelentettek, a popkarrier 12 lemezt és két Emerton-díjat hozott, a Gergely Theáter tízéves. A színművész Érd-Parkvárosban, családi házban él.
Képünkön a Pécsett nemrég látott darab írója, Rosario Galli (balról) és Gergely Róbert színházigazgató