Vádat emeltek az ortopéd cipős ügyben

Az egyik vádlott egy gyógyászati termékeket forgalmazó gazdasági társaság ügyvezetője, a másik pedig ortopéd szakorvos, aki a gazdasági társaságnál is végzett vényfelírást.

A gazdasági társaság engedéllyel rendelkezett ortopéd cipők gyártására, amihez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ártámogatást nyújtott. Az ortopéd cipőket vények alapján gyártották, amelyeket szakorvosi vizsgálat alapján állítottak ki.

A vádlottak azért, hogy minél magasabb összegű ártámogatáshoz jussanak hozzá, elhatározták, hogy olyan személyeknek fogják a gyógyászati segédeszközöket felírni és legyártani, akik arra nem jogosultak, illetve a jogosultaknak nem az előírt módon történik majd a gyógyászati segédeszköz legyártása. A felírások számának növelését szolgálta, hogy a betegektől nem kérték el az előírt önrészt sem. Az orvos vádlott fiktív adatokat tartalmazó kezelőlapokat, vényeket állított ki, a cipőket olyan személyek számára is felírta, akiknek egészségi állapota nem indokolta a cipő használatát. Az akár indokoltan, akár indokolatlanul felírt, majd legyártott ortopéd cipők pedig nem tartalmazták az előírt korrekciót, ezért az ártámogatást nem lehetett volna igénybe venni.

Az ügyvezető vádlott 2021. március és 2023. február között úgy igényelte vissza az ártámogatást, hogy a vényen szereplő személyek egészségi állapota nem indokolta a gyógyászati segédeszköz felírását, illetve azt nem az előírásoknak megfelelően készítették el. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a támogatási összeget a vények alapján kiutalta a gazdasági társaságnak.

Az ügyvezető vádlott a valótlan okiratok felhasználásával, az alapkezelő megtévesztésével a költségvetésnek 21.939.442,- forint vagyoni hátrányt okozott.

Ehhez a másik vádlott a vények és valótlan tartalmú kezelőlapok kiállításával, az indokolatlan cipőfelírással 16.280.576,- forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott.

A cselekmény jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettének és hamis magánokirat felhasználása vétségének megállapítására alkalmas. A költségvetési csalás minősített esetének büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Az ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakat szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélje és tiltsa el őket foglalkozásuk gyakorlásától.

Az ügyben kiadott rendőrségi közlemény ITT található a következő linken.