3 órája
Ennyi volt, megszűnik a gázkazán?
Az Európai Unió tervezett intézkedései, valamint a 2024-es Otthonfelújítási Program kapcsán újra előtérbe kerültek a korszerű és energiatakarékos fűtési módszerek. A gázkazán a végét járja, de milyen terhetek róhat ez a háztartásokra? Erre kerestük a választ.
Betiltják a gázkazánokat? A helyzet ennyire nem drasztikus — egyelőre — de az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament is arra a döntésre jutott, hogy 2040-től nem lehet fosszilis fűtési rendszereket beépíteni, cserébe a hőszivattyúk telepítését kell támogatni. Ennek célja az energiafüggetlenség növelése, valamint a klímavédelem.
Fotó: Bach Máté
Sok baranyai család fűtéséért felel gázkazán
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar lakosság közel 60 százaléka fűt gázzal, a fűtőanyag népszerűsége ráadásul emelkedő tendenciát mutat. Baranyában egy kicsit kisebb az arány, de így is a háztartások 45 százalékának szolgáltat meleget a gázkazán. A rendelet szerint a meglévő gázkazánokat 2040 után is lehet használni az EU-ban, de ezt követően nem lehet beszereltetni őket.
Nem lesz olcsó a változás
Kocsis Szilárd, pécsi gázszerelő szerint az infrastruktúra jelenlegi állapota nem teszi lehetővé a hőszivattyúra való váltást. A szakember véleménye, hogy először ezt kellene helyre tenni, mert a hálózat nem bírná el, ha mindenki hirtelen váltana, a napelemek felszerelésekor is gyakran okoz problémákat, ha túl sok van egy utcában.
A lakások és a társasházak elektromos, vagy klímás fűtésre való áttéréséhez nem csak a házon belüli, hanem az utcai hálózatot is fel kell javítani. A belső hálózatok felújítása elengedhetetlen ezeknek az eszközöknek a használatához, amely a háztartásokra anyagi szempontból is komoly terhet róhat. Egy átlagos lakás hálózati felújítása vagy átalakítása esetén 8500-10000 forint/szerelvény áron indul az árazás, panellakás esetén ugyanez kicsit drágább: 11600-12800 forint szerelvényenként.
Mit tud a hőszivattyú?
Egy ilyen rendszer télen-nyáron kizárólag villamos energiával üzemel, így nem használ fosszilis energiahordozót a működéséhez. Az erre való átálláshoz is nagy segítséget jelenthet a közelmúltban meghirdetett Otthonfelújítási Program, amely az 1991 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére elérhető támogatás.
A hőszivattyú, mint befektetés
A hagyományos villanyfűtési megoldások nem az energiatakarékosságukról és a kedvező árukról híresek, a korszerű levegő-víz hőszivattyús rendszerek üzemeltetése ennél jelentősen olcsóbb, a beszerelési ár viszont elsőre meghökkentő.
A telepítési árak természetesen technológiánként eltérőek, a levegős hőszivattyús fűtés árai valahol 1.750.000-4.300.000 forint között mozognak. Ezek az árak a levegő-víz és levegő-levegő hőszivattyú rendszerekre vonatkoznak, amelyek a külső levegőből nyerik a hőt. Csúcsmárkák és nagyobb rendszerek akár a 6 millió forintos telepítési árat is elérhetik. Ezek a hőszivattyúk nagyobb kapacitással és jobb hatásfokkal rendelkeznek, ami magasabb árat eredményez.
A geotermikus hőszivattyús fűtés a föld hőjét hasznosítja, ami egy stabilabb és hatékonyabb hőforrást biztosít számunkra, ára 2.500.000-7.000.000 forint. Érdemes még megemlíteni a napelemmel működő hőszivattyúkat is, amelyek napenergiával kombináltan működnek, ezek a rendszerek lehetővé teszik a hőszivattyú működtetését megújuló energiaforrásokkal, ami tovább csökkenti az üzemeltetési költségeket, így hosszú távon megtérülő befektetésnek számítanak. A hőszivattyús rendszerek használata nem bonyolult, a komplexitásnak köszönhetően egyetlen központi panelen irányíthatóak, de mobilalkalmazásból is vezérelhetjük télen-nyáron.
