2 órája
Villány: komoly hódításba kezdett az Irsai
Magyarország egyik legjobb, ha nem a legjobb adottságokkal rendelkező borvidéke a villányi, amely az elmúlt több mint harminc évben is sokat változott. Villány komoly lökést adott a rendszerváltás után kibontakozó magyar borkultúrának.
A kékoportó után a kilencvenes évek divatjának megfelelően előtérbe kerültek a nagy, testes vörösborokat adó Bordaux-i faják: a Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és a Merlot. E fajták villányi elgondolása és megvalósítása adta hazánk legjelentősebb prémium borait, egy egész ország tanulta meg e tételeknek köszönhetően a Kopár, a Jammertal és az Ördögárok dűlők neveit.
Fotó: Teknős Miklós
A hegyközség hírportálunknak eljuttatott statisztikája, amely az egyes fajták termőterületének alakulását mutatja, azonban érdekes tendenciákat tár elénk. A 1990-es és 2000-es évek elejének sztárja a Sauvignon termőterülete az elmúlt öt évben több mint 40 hektárral, a Portugieseré csaknem 90 hektárral csökkent. A Villányban új otthonra talált Cabernet Franc termőterülete öt év alatt pedig mintegy 20 hektárral nőtt, amivel a második legnagyobb területet mondhatja magáénak.
Villány is figyel a fogyasztói trendekre
E statisztika alapján a legnagyobb hódítást a könnyed, illatos fehérbort adó Irsai Olivér fajta végezte, amelyet idén már négy és félszer nagyobb területen található meg Villányban, mint öt éve. A helyi hegyközség többször is jelezte, hogy a megváltozott piaci igények miatt a fehérbor iránti érdeklődés jelentősen nő, ami a fajták telepítésében is megmutatkozik. Jelenleg 80-20 százalék a fehér- és kékszőlő-fajták aránya a borvidéken. Ez öt-tíz éven belül a 75-25 százalékra módosulhat, amely változás nagy nyertese régi fajtánk, az olaszrizling lehet.
