A nagy borok Villányban készülnek

– Hogy alakult a tavalyi év szőlészeti-borászati szempontból? 

– Egy viszonylag nehéz évjárat volt, mert hűvös volt a tavasz, volt egy kis késés a szőlő növekedésben, amely aztán kiegyenlítettnek tűnt, de a júniusi sok eső miatt nehéz volt a növényvédelem. Nagyon sok termelőnek lett beteg a szőlője. Akinek viszont sikerült megvédenie a szőlőt, szép termést tudott szüretelni, s mivel kiegyenlített volt a növények vízellátása, így vélhetőleg szép borok készülhetnek. Ez persze természetesen a nagy vörösborok esetében csak évek múlva fog kiderülni. 

– Diósviszlón épül borászata, hogy állnak a munkálatok?

– A befejezés utolsó fázisainál tartunk, pár héten belül megtörténik a műszaki átadás, majd kezdődik a gépek beszerelése és az üzembehelyezés. Az idei szüretkor már fel tudjuk avatni. A borászaton kívül itt vendégtereket és kostolórészt alakítottunk ki, tehát turisztikai céllal is szeretnénk hasznosítani a helyet. Itt egy toszkán típusú birtokot hoztunk létre, tehát a dombtetőn található borászatot körülöleli a közel 70 hektárnyi terület. S mivel nem csak szőlőterületek, hanem erdők is vannak ezen a 70 hektáron, így tervben van, hogy a későbbiekben többféle turisztikai célú ajánlattal, kirándulási lehetőséggel is csábítjuk ide a borkedvelőket. 

– A fogyasztói trendek most egyre inkább a könnyedebb, gyümölcsösebb borok irányába mutatnak...Hogy áll ön ehhez borászként? Alkalmazkodik az igényekhez?

– Együtt kell haladni a fogyasztói igényekkel, s a fogyasztói ízlés most a gyümölcsös borok irányába tart. De nagyon fontosnak tartom, hogy ez az elmozdulás még összeegyeztethető a nagy borokkal, tehát lehet készíteni olyan jól fogyasztható, nagy borokat, amelyeknél esetleg az érlelési idők kevesebbek. Jó példa erre a Villány Média Bora címet (és Nagy Arany érmet) elnyert 2021-es Csanád cuvée is, ami azt jelzi, hogy ez a bor gyakorlatilag három év alatt elérte szinte a csúcsát. Jelenleg a 2016-os évjáratot forgalmazzuk, az ennél fiatalabb borok még a pincében vannak. S lehet, hogy mire ez a 2021-es bor a piacra kerül, már egy más stílust fog képviselni: a gyümölcsös jegyek háttérbe szorulnak, a palackos érleltség erősödni fog. Tehát könnyen lehet, hogy a bor még fejlődni fog, viszont a fogyasztóknak most nem biztos, hogy a nagyon szép, érlelt borok kellenek, hanem lehet, hogy szívesebben isznak egy gyümölcsös bort nagy testtel.  A közelmúltban voltam Németországban megrendezett ProWein-on, a világ legnagyobb borászati kiállításán, melyen több mint 3300 borászat képviseltette magát. Több kontinens borait végigkóstolva az volt a tapasztalatom, hogy mind a fehér, mind pedig a vörösborokban mindenki igyekszik a gyümölcsösség felé fordulni, de ez nem feltétlenül egyezik a könnyű, vékony borok készítésével. 

– A 2021-es Csanád Cuvée milyen szőlőfajtákból áll össze?

– A Csanád Cuvée-t tíz éve készítem, csak a legjobb évjáratokban. Ez egy olyan cuvée, mely körülbelül 50 százalék cabernet franc-t, 25 százalék cabernet sauvignon-t, és 25 százalék körüli merlot-t tartalmaz. A szőlő a diósviszlói birtokon, az Imre-völgyi dűlőben termett. Ennek a területnek a jellemzője, hogy nagyon jó a talaj vízgazdálkodása. Nagyon magas kötöttségű, úgynevezett perctalajok vannak itt. Ez azt jelenti, hogy percekig művelhető, mert vagy olyan kemény a talaj, mint a kő, vagy olyan puha, mint a vaj. A hegytetőn is nagyon vastag a termőréteg, így a szőlő gyökere lemehet 8-10 méter mélyre, ezáltal a rapszodikus csapadékviszonyok mellett is kiegyensúlyozott marad a növény vízellátása. Jó adottsága még ennek a völgynek, hogy van észak-déli irányban egy szélcsatorna, ami miatt ezek a dűlők széljártabbak, így nagyon kedvező a nővény egészségügyi állapota. 

– Egy korábban adott interjújában olvastam, hogy lehetőség szerint kevesebb zöldmunkával dolgoznak, hagyják, hogy a szőlő tegye a dolgát. Ez kivitelezhető még mindig?

– A Hajós-Bajai területeken igen, Villányban a kötelező magas tőkeszám miatt ezt nem tudom teljesen következetesen alkalmazni, viszont itt is viszonylag alacsonyan tartom a termőkart, és magasan a lombfalat. Törekszünk arra, hogy minden szőlőfürtre minél nagyobb mennyiségű fotoszintetizáló levélfelület jusson. A lombritkítást, vagy az ősszel szokásos kilevelezést is csak nagyon mérsékelten alkalmazzuk. Még nem álltunk át bio gazdálkodásra, de valószínűleg pár éven belül bio gazdálkodást fogunk folytatni a diósviszviszlói területeken is. 

– A bio gazdálkodásra való átállásnak van köze a fogyasztói igényekhez?

– Részben van, de én fontosabbnak tartom a fenntartható gazdálkodást és a környezetvédelmet. Ráadásul a konvencionális növényvédő szereket folyamatosan vonják ki a piacról, mellette viszont a különböző bio-stimulátorok, a bio gazdálkodásban üzemi szinten is használható növényvédő anyagok kutatása, fejlesztése egyre intenzívebb. Magyarországon egyébként nincs a bio borászatnak pénzügyileg értékelhető hozadéka, viszont többe kerül. 

Elkötelezett a hazai borfogyasztás elősegítése iránt

Koch Csaba egyik borászata a Hajós-Bajai Borvidéken, Borotán található, a másik pedig most épült Diósviszlón, emellett a Pincészet Nagyharsányban működik. Mint mondja, a villányi és a hajós-bajai pincészet jól kiegészítik egymást, mert míg Hajós-Baján a gyümölcsös fehér és könnyed vörösborokat tudja készíteni, a Villányi Borvidék lehetőséget ad arra, hogy igazán nagy minőségű borokat készítsen. A 2007-es évjáratban készült az első villányi Koch bor, mellyel nagy sikereket értek el, többek között 2011-ben megválasztották Villány város vörösborának. 

Koch Csabát két éve a Magyar Bor Akadémia elnökévé választották. A szervezet elkötelezett a hazai borfogyasztás elősegítése iránt. Az eddigi tevékenységeik (mint például az év bortermelője, az év pincészete megválasztása, az életműdíj odaítélése) mellett tavaly egy új kezdeményezést indítottak, melynek mottója: „kulturált borfogyasztással az egészségünkért”. Ennek keretében már több mint 10 előadást tartottak a hazai egyetemeken, nagy számú közönség előtt. A cél a fiatalok edukációja, illetve figyelemfelhívása arra, hogy miért és hogyan fogyasszanak bort azért, hogy egészségesek legyenek és minél tovább éljenek. Körülbelül 2-3000 egyetemi hallgatóhoz már eljutottak.