Mecseki magok is szerephez juthatnak a Párizs-környéki erdők újrafásításánál

A Mecsekerdő Zrt. előrehaladott tárgyalásokat folytat az újrafásításra megoldást kereső francia szakemberekkel, akik konkrétan két mecseki fafaj iránt érdeklődnek élénken.

Ripszám István, az állami erdőgazdaság vezérigazgatója a Dunántúli Naplónak elmondta, hogy Párizs mellett Baranya vármegye erdőterületének háromszorosán, az ott korábban megszokott „nagy, oszlopos, katedrálisra hasonlító” erdőkép gyakorlatilag eltűnt a klímaváltozás hatásai, egészen pontosan a meleg és a szárazság miatt.

A jelentősen károsodott ottani bükkerdők pótlására a francia erdészek ezért azokat a fafajokat keresik, amelyek Magyarországon jól érzik magukat. Erre azért van szükség, mert Észak-Franciaország klimatikus viszonyai húsz év múlva várhatóan a Kárpárt-medence mostani adottságainak fognak megfelelni – magyarázta a Mecsekerdő vezérigazgatója.

Ripszám István tájékoztatása szerint a franciák konkrétan az illír, azaz balkáni elterjedésű tölgyfajta, a csertölgy, valamint az ezüst hárs iránt érdeklődnek igen komolyan. Mindez gyakorlatban azt jelenti, hogy pécsi szakemberek Párizs melletti tanulmányutakon vettek részt, továbbá a franciák már a mecseki magok tárolásáról, kezeléséről, a csemetetermesztésről és annak technológiájáról és a kiszemelt fafajták hasznosításának mikéntjéről kértek gyakorlati ismereteket a Mecsekerdő szakembereitől.

Ripszám István kitért arra is, hogy francia partnereik természetesen más irányokban is keresik a megoldást az újrafásítás kivitelezésére. A többi között különböző tölgyfajokkal, emellett pedig az Észak-Afrikában honos atlaszcédrussal is kísérleteznek. Sokat elmond a felek közötti együttműködés milyenségéről, hogy az állami erdőgazdaság szakemberei figyelemmel kísérik a francia kollégák fent ismertetett kísérleteinek eredményeit is.

A szakember lapunknak korábban beszámolt arról, hogy már a mecseki erdőgazdálkodásban is egyértelműen tapasztalhatóak a klímaváltozás hatásai. Ugyan a Mecsek nem lesz kopár terület a jövőben sem, azonban egyes fafajok, köztük a bükk és a fenyőfélék visszaszorulhatnak, más őshonos fajták, mint a molyhos tölgy és az ezüst hárs viszont előtérbe kerülhetnek – nyilatkozta akkor.