Kiemelkedő eredményeket hozott idén a gímbika idény

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Baranya Megyei Szervezetének elnöke szerint ez azt mutatja, hogy a vármegyében értékes gímszarvas-génállománnyal gazdálkodhatnak a vadászatra jogosultak. A tavalyi 16 kilós trófeasúlyt is meghaladó rekord idén ugyan elmaradt, a legnehezebb trófea 14,8 kilogramm volt idén. Az átlagos trófeasúlyról szóló adatok a később készülnek el.

Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a súlyon túl több más szempont, közük az agancsszárak vastagsága is meghatározza a trófea értékét. Ráadásul a jelenlegi minősítés az öreg bikáknak kedvez, azaz így a vadgazdálkodóknak érdeke az, hogy minél tovább az állományban tartsák a jó képességű egyedeket.

– Bárki bármit mond, a gímszarvast mindenképpen meg kell becsülnünk és őriznünk – fogalmazott lapunknak arra utalva, hogy jelenleg vannak elsősorban vadkár-problémák a szarvassal. Azonban meglátása szerint közel sincs annyi szarvas a vármegyében, mint az 1980-as, 1990-es vagy a 2000-es években. Agyaki Gábor kifejtette: a gondok oka, hogy a szarvas nem ott van, ahol lennie kellene.

Az erdőgazdálkodásban a facsemeték védelmére használt vadkerítésről azt mondta: a gímszarvas az erdőkből „egyértelműen ki van kerítve és be van zúdítva mezőgazdasági területre”. Azonban – jegyezte meg – ha egy csapásra lebontanának minden kerítést az országban, akkor három-négy év múlva visszahúzódna az eredeti élőhelyére.

– Nemhogy vadkárral nem küzdenénk, de nem is látnánk a szarvast – mondta kiemelve, hogy eredeti élőhelyének elkerítése szorítja be a gímszarvast a lakott területek és a közutak közelébe. 

Lapunk kérdésére közölte, csak megbecsülni lehet a vármegyében élő gímszarvasok számát, azonban azt a beszédes példát említette, hogy az amúgy kiváló ormánsági területekre és a Mecsek egy részére is „lassan vinni kell, nemhogy kikeríteni onnan”.

Mindez – folytatta – azt eredményezi, hogy az állomány egy helyre zsúfolódik, ahol nagyon meglátszik a vadkár. Az összezárástól és az állandó vadászattól pedig stresszelnek és emiatt állandóan rágnak, továbbá a veszély miatt nyáron is nagy rudlikban járnak, holott a szarvasbőgés időszakán kívül a szarvas a tehén, ünő, borjú alkotta anyaközösségben jár.

Agyaki Gábor emellett károsnak minősítette azt a gyakorlatot, amely már-már dúvadként kezeli a szarvast, mivel valamelyik neme egész évben vadászható és – mint hangsúlyozta – a szarvas és baranyai állománya nem ezt érdemli.

Elkezdődött a dámok násza

Október elsejétől kezdődött a dámszarvas-bika vadászati idénye. A fajt 1983-ban telepítették Baranyába, közelebből a Zengő és Újpetre környékére. Utóbbi helyen kiváló állománya alakult ki az 1990-es évekre, Ott számos kapitális 5-6 kilogrammos, 210-220 nemzetközi pontra értékelt trófeával rendelkező dámbikát hoztak terítékre évről-évre. A vármegyében a Szigetvár melletti területek büszkélkedhetnek jó dámállománnyal.