2023.09.11. 17:30
A klímaváltozás is a pécsi szőlőnemesítőt, dr. Kozma Pált igazolja
Lapunk éppen tíz éve közölt portréinterjút dr. Kozma Pál szőlőnemesítővel, aki egy évtizeden keresztül vezette a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet (SZKBI). Saját mecseki szőlőbirtokának azóta is csodájára járnak nemcsak a környéken, mert ugyan ott soha nem permeteznek, a tőkék mégis kibírnak mindent. Az azóta eltelt idő is a kutató erőfeszítéseit igazolta.
– A klímaváltozás jól érzékelhető az elmúlt évtizedekben. Az elmúlt néhány év is nagyon jól mutatja ezt a folyamatot: nagyon száraz év után, csapadékban gazdag év jön, nő a tavaszi fagyok és a hőhullámok gyakorisága – kezdte Kozma Pál.
– Más körülmények is kihívás elé állítják a szőlősgazdákat.
– A környezetvédelem határozott társadalmi elvárás, ami tükröződik az Európai Unió törekvéseiben is. A Green Deal elnevezésű program a kijuttatott növényvédőszerek mennyiségének 50 százalékos csökkentését írja elő 2030-ig. Ezen felül az EU-ban folyamatosan tiltják be a különböző, a mezőgazdaságban használatos vegyszereket, hatóanyagokat, a szőlőtermesztőknek így egyre kevesebb eszközük van arra, hogy megvédjék az ültetvényeket.
– Mit tehetnek akkor?
– A környezetvédelem és a klímaváltozás kihívásaira egyik válasz a kórokozókkal szemben magas fokon ellenálló és versenyképes minőséggel rendelkező fajták előállítása és a gyakorlatba történő bevezetése. Ezek a fajtatulajdonságok a jövedelmező termesztéshez is jelentősen hozzájárulnak. Ezen a területen jelentős eredmények születtek Pécsett az elmúlt két évtizedben. Ezt jól bizonyította ez az év is, az innovatív rezisztens fajták új nemzedéke növényvédelem nélkül is helyt állt a peronoszpóra és a lisztharmat támadásainak.
– Konkrét példát is említene?
- Az elmúlt években az intézet húsz peronoszpóra és lisztharmat rezisztens fajtát jelentett be állami elismerésre, közülük többek között állami elismerést kapott a Pinot regina, Pálma, Andor, Borsmenta fajták. Két fajta EU-fajtavédelem alatt áll, jelentős mértékben Olaszországban is szaporítják. Brazília Santa Catarina nevű szövetségi államából is kedvező hírek érkeztek: a fajták kitűntek a ellenállóképességükkel és borminőségükkel.
– A peronoszpóra és a lisztharmat mellett mire kell még figyelni?
– A megváltozott körülmények miatt eddig háttérben levő kórokozók előtérbe kerültek, köztük a feketerothadás, amely a betegség számára kedvező körülmények között védekezés nélkül a termés akár száz százalékát is elviheti. Ezt a rezisztenciát is be kell építeni az új fajtákba. Tekintettel arra, hogy már nem vagyok a szőlészeti kutató munkatársa, ezt intézeten kívül végzem. Ez a szenior – junior program. A rezisztencia források felkutatása során kiderült, hogy édesapám egyik fajtája, a Csillám kiemelkedő feketerothadás rezisztenciával rendelkezik. Ennek a rezisztenciának a beépítését az általam nemesített fajtákba megkezdtem, az új nemzedék ebben az évben hozza az első termését.
Ötvennégy fajta, fajtajelölt nemesítője
Dr. Kozma Pál Budapesten született 1951-ben. A Kertészeti Egyetemen diplomázott 1975-ben, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kecskeméti és egri állomásán dolgozott, s 2000-ben került Pécsre, ahol tíz évig volt igazgató. Ötvennégy fajta, fajtajelölt nemesítője. Hat gyermeke van, a legidősebb a jazzénekes Orsolya, aki egyúttal tagja a tállyai borlovagrendnek is, a legkisebb tizenöt és fél éves.
