2023.08.17. 17:30
A jövő útját az ellenállóbb szőlőfajták jelentik (galéria)
Ünnepélyes keretek között nyitotta meg a szüreti időszakot augusztus 17-én a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, elsőként a Dél-Dunántúlon. Legkorábban az itt nemesített rezisztens szőlőfajták értek be, amelyek kiváló ízviláguk mellett ellenállóbbak, így kevesebb permetezést igényelnek.
Hazánkban egyedül Pécsett folyik világszínvonalú rezisztencia-nemesítés, melynek célja a környezettudatos, fenntarthatóbb szőlő- és bortermelés. A rezisztens szőlőkkel, a Kozmopoliten és a Jázmin fajtákkal indult a szüret.
– A pécsi nemesítésű rezisztens szőlőfajtáknak nem csak az a jó tulajdonságuk, hogy még egy ilyen, fertőzésekkel és gombákkal terhelt évben is elegendő volt két permetezés, hanem az is, hogy korán jó minőségű és nagy mennyiségű szőlőt tudunk szüretelni
– mondta lapunknak Madaras Zoltán, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke.
– Ezek az új szőlőfajták 25 éves munka eredményei. Az idei évben dr. Teszlák Péter nemesítői munkájának köszönhetően 22 új fajtát jelentettünk be. Pár éven belül ezek is forgalomba kerülnek, ezek csemegeszőlők lesznek – tette hozzá Madaras Zoltán.
Édes, lédús, mennyei must
Fotók: Löffler PéterA kutatóintézet elnöke azt is hangsúlyozta, a rezisztencia korántsem okoz ízvesztést.
– A Jázmin, az egyik feltörekvő csillagunk arról híres, hogy ha laikus kóstolja, gyakran összekeverik az Irsai Olivér-féle szőlővel. Ízvilága, illata hasonló, a különbség az, hogy hat alkalommal kevesebb permetet kap. A fiatal generáció számára, akik egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezettudatosságra, azt gondolom, fontos lesz az, hogy egy évben hányszor megy ki traktor a sorok közé. A rezisztens szőlőfajok önmaguktól ellenállnak az alapbetegségeknek, így elég a két permetezés, szemben a hagyományos fajtákkal, ahol átlagosan 7-8 alkalommal kell ezt elvégezni – ez jelenti tehát a jövő útját – összegzett Madaras Zoltán.
Az ünnepélyes szüretkezdésen dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora megköszönte a Kutatóintézet dolgozóinak a szakszerű és hozzáértő munkát, valamint kiemelte a szőlőművelés és borkészítés folyamatában az emberi tényező fontosságát.
Felföldi László, a Pécsi Egyházmegye püspöke pedig Isten áldását kérte az idei, szüret előtt álló termésre. A főpásztor beszédében az ember és a szőlőtő szimbolikus hasonlóságát emelte ki a gyökerek fontossága, a jó termés, illetve a külső veszélyek elleni testi és lelki védekezőképesség szerepét illetően.
Az egyetem borászatában készült nedűk elérhetőek a PTE webshopjában, a pécsi vásárcsarnokban, a Pázmány Péter utcai üzletben, a Pécsi Nemzeti Színház büféjében, illetve 29 pécsi étteremben.
