2022.09.27. 15:00
Már nem tudnak trükközni a kereskedők a különböző akciókkal
Ideális esetben, ha valamilyen fogyasztási terméket vásárolunk, s az a jótállási idő alatt meghibásodik, a kereskedőnek zokszó nélkül vissza kellene vennie. A valóságban azonban ez nem mindig van így.
– Ha egy tartós fogyasztási cikket vásárolok, ami 10 ezer forint feletti, akkor a kereskedőnek tájékoztatni kellene arról, hogy milyen jótállási időtartalmon belül tudom visszavinni az adott terméket, ha az meghibásodik – mondta lapunknak dr. Kupecki Nóra, az Igazságügyi Minisztérium alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára, akivel a napokban a PTE jogi karán beszélgettünk.
Az Igazságügyi Minisztériumhoz került idén a fogyasztóvédelem szakmai irányítása. A minisztérium országjáró őszi roadshow-ba kezdett, aminek két fontos eleme van: a jogászképzés népszerűsítése, és hogy a fogyasztóvédelem aktuális helyzetével megismertesse a középiskolásokat, egyetemistákat.
– Az ideális világban, amelyikben a kereskedő jogkövető, és a vásárló is tisztában van a fogyasztói jogaival, tulajdonképpen jogvitákra nem is kerülne sor. Ha hibás a termék, a jótállási idő alatt a kereskedő visszavenné, de ez nem mindig működik így – mondta dr. Kupecki Nóra, aki hozzátette: ha a tartós fogyasztási cikk a vásárlás után meghibásodik, és három napon belül visszavisszük az üzletbe, akkor a kereskedő köteles azt kicserélni, vagyis nem javíttatni. A tartós fogyasztási cikkeknél jogszabályban van meghatározva a kötelező jótállási idő, értékétől függően: 10-100 ezer forintig egy év, 100-250 ezerig két év, 250 ezer forint felett pedig három év.
A helyettes államtitkár kitért az online vásárlásokra is. A vásárlónak, ha az interneten keresztül veszi meg a terméket, akkor tizennégy napon belül indokolás nélküli elállási joga van, ami azt jelenti, hogy ha meggondolta magát, például nem tetszik neki a termék, vagy nem olyan, amilyennek a fotón látta, akkor azt visszaküldheti, az eladó pedig köteles az árát megtéríteni.
Arra a kérdésünkre, hogy mit tehetünk akkor, ha a kereskedővel nem sikerül megegyeznünk, kihez fordulhatunk, azt a választ kaptuk, hogy első körben a Békéltető Testületet érdemes keresni, amely ingyenesen nyújt segítséget, illetve az is kiderül akkor, hogy a Testület tud-e eljárni az ügyünkben, vagy a fogyasztóvédelmi hatóság. Ha a Békéltető Testület, akkor ők felveszik a kapcsolatot az adott céggel, vállalkozással, és próbálnak abban segíteni, hogy közeledjenek az álláspontok.
Az akciós termékek is szóba kerültek beszélgetésünk során.
– Korábban volt olyan, hogy ügyeskedtek az akciós árakkal a kereskedők. Vegyünk egy példát: egy árut korábban 100 forintért hirdettek, ezt megemelték 200-ra, majd visszavitték 100-ra. A kereskedő az áru alá azt írta, hogy 50 százalékos akció, féláron vehetünk meg valamit. A vásárlóra így próbálták rábeszélni a terméket, ő pedig azt gondolta, hogy jól járt az akciós termékkel. Ez májustól nem megy ilyen egyszerűen. Ha egy terméket megjelölnek akciósként, akkor az akciózást megelőző harminc napon belüli legalacsonyabb árhoz lehet azt viszonyítani – magyarázta Kupecki Nóra.
