Pécsi zenetanár szervezi a magyar vadászíjászok legnagyobb ünnepét

– Az első dusnoki íjas nyúlhajtást 2005-ben szerveztem, és azóta minden évben november első szombatján tartjuk, egy esztendő sem maradt ki. Az eseményt magasan jegyzik a magyar vadászíjászok. Azon az ország minden részéből mintegy harmincan szoktak részt venni, ami talán a legnagyobb létszámot jelenti ebben a körben.

– Miért pont a vadászíjászat?
Puskás vadászként kezdtem, mint a későbbi vadászíjászok közül a legtöbben. Immár több mint húsz éve a nagyobb kihívás miatt döntöttem vadászíjászat mellett. Azóta, ha tehetem, kizárólag íjjal vadászom.
– Miben különbözik ez a vadászati mód?
– Az íj kisebb hatótávolsága miatt közelebb kell kerülni a vadhoz és lényegében annak közvetlen közeléből, maximum 20-30 méterről lehet csak etikus és eredményes lövést leadni. Nyúlra is egészen máshogy kell vadászni íjjal, mint puskával. Ez például a dusnoki hajtás esetében azt jelenti, hogy nagyon lassan és néma csendben megy a hajtósor és a vadászoknak így szinte a lábuk elől kelő nyulakra van lehetőségük lövést leadni.
– Mozgó nyulakra?
– Általában igen. Itt jön képbe a dusnoki hajtás egyik sajátossága, hogy csak reflexíjakkal lehet vadászni. Ennek oka, hogy általában a húzóerejük kisebb, mint a irányzékkal ellátott, pontlövésre kitalált csigás íjaknak és a reflexíjak éppen a célzóberendezés hiánya miatt alkalmasabbak a kapáslövésre, ami mozgó apróvad terítékre hozásához elengedhetetlen. Ha puskás párhuzammal szeretnénk élni, akkor a csigás íj a golyós puska, a reflexíj pedig a sörétes.
– Mennyire hatékonyak?
– A puskás hajtásokhoz képest íjjal jóval kevesebb nyulat tudunk terítékre hozni. Ugyanakkor nem volt olyan év, amikor ne lett volna eredményes a hajtás. Általában öt–hat nyúl esik. Bár ez kevésnek tűnhet, de az íjas vadászat esetében kifejezetten jó eredménynek számít. Volt olyan év, amikor tizenhat nyúl került terítékre, de az kivételes alkalom volt.
– Tizennyolc év távlatából leszűrhető-e valamilyen általános megállapítás ezzel kapcsolatban?
– Itt az ember vadászik, csupa nagybetűvel. Természetesen puskával is lehet jól vadászni és szerencsére náluk is egyre inkább előtérbe kerül, hogy egy vadászat jó legyen és ne mindenáron eredményes. A íj esetében ez hatványozottan működik. Egy íjásznak nem feltétlen szükséges, hogy legyen a terítéken vad, sok esetben a vad közelsége és az élmény elég. Lényeges különbség még a két vadászati mód között, hogy az íj esetében a vadász a saját fizikai erejét használja, hogy elejtse a vadat.