Még lovat is lehetett venni a pécsi vásárban (galéria)

– Nagyapa. Elmegyek Magyarba, Pécsre, a vásárba. 
– Eredj csak a pécsi vásárba, de vegyél magadnak asszonyt! 
A párbeszéd Emir Kusturica 1998-ban bemutatott jugoszláv–francia–német filmvígjátékában, a Macska-jajban hangzott el. A pécsi vásár, ebből is látszik, nemcsak idehaza, hanem a határokon túl is népszerű volt. 

Asszonyt igaz, nem lehetett venni – vagy nem tudunk róla –, de számos mást igen. Lovak, disznók, malacok, szárnyasok, háziállatok cseréltek gazdát. A régi bútorok, porcelánok miatt sok külföldi, főleg német, osztrák, olasz érkezett a régiségkereskedőhöz, hogy megalkudjanak a különleges régiségekért. 
 

Nagy tömegeket vonzott az ócskapiac, de ha valaki, tegyük fel szobabútort, autót szeretett volna venni, az sem hagyhatta ki a pécsi vásárt, ahol a legújabb márkás farmernadrágokat, vagy annak jó utánzatait is be lehetett szerezni, illetve dohányárut, elit szeszes italokat (whiskyk, konyakok, likőrök) is kínáltak eladásra, ezen áruk legtöbbször a volt Jugoszláviából, vagy Törökországból érkezett. 

Volt olyan, mikor a rendőrségnek is akadt dolga. Még a kilencvenes évek végén kapott szárnyra, hogy a vásárban egy kis oroszlánkölyköt kínáltak eladásra, ami miatt rendőrségi eljárás indult, illetve ókori leletek, pénzérmék, náci ereklyék forgalomba hozatala miatt nyomoztak az egyenruhások. 
 

A pécsi vásár azóta is éli világát. Igaz a fényessége, sokszínűsége egy kicsit elkopott. Talán egyszer újra felébred Csipkerózsika-álmából, és visszaszerzi régi hírét, sokszínűségét.

A fotókat Laufer László készítette.