Bisztrót nyitott az egykori politikus, Tiffán Zsolt

Régi álmát valósította meg Tiffán Zsolt, amikor létrehozta az Elysium bisztrót a Koller utcában. A belső tér, a bútorok, a képek mind tőle valók, tehát senkit sem okolhatna, ha valamivel nem lenne tökéletesen elégedett. Pár hete üzemel a hely, messzemenő következtetéseseket még nem lehet levonni, de az első tapasztalatok kedvezőek. 

– A nyitvatartás, a célközönség kiválasztása igyekszik igazodni a helyszínhez – árulta el Tiffán Zsolt. – Nagy örömmel várjuk a városba látogató turistákat, de potenciális, visszalátogató vendégként főleg az egyetemi hallgatókra, oktatókra, közeli irodákban dolgozókra számítunk. Nyilván már a korai nyitás, 7 óra előtt megkezdődik a napi munka. Mire az első érkezők betoppannak, mindennek készen kell állnia. 
 

– A bisztró szó korábban talán valami mást jelentett, mint a modernebb újraértelmezése. Érzi a változás szelét? 
– A kifejezés gyorsat üzen, a szláv nyelvekből átvéve. Ennek a kívánalomnak is igyekszünk megfelelni. De a tartósabb, rendszeresebb itteni tartózkodásra is szeretnénk berendezkedni. Mindezt nemzetközi stílusban képzeljük el. Ezen elvek mentén igyekeztünk kialakítani az ital- és ételkínálatunkat. 
 

– Mit nem akartak vállalni? 
– Tömény italokat, söröket nem kínálunk. Egy borász esetében ez talán nem meglepetés. Ám a borokhoz tudunk ennivalót adni. Egy palackba bezárt ízeken már nem lehet változtatni. De a konyhában az összes szakmai praktikát bevethetjük a harmónia eléréséhez. Ezzel sokkal összetettebb élményhez juttathatjuk azokat, akik minket választanak. 
 

– Mindez úgy hangzik, mintha egy magasabb szintre helyezték volna a vendéglátást. 
– Kimondva vagy kimondatlanul, ez a cél is vezérelt, amikor a profilt, a stílust megálmodtam. 
 

– Kockázatos dolog egy ilyen egységet „összerakni”? 
– Mint minden más hasonló vállalkozás esetében, itt sem lehet az összes buktatót előre látni. De természetesen, ha nem bíztam volna a sikerben, akkor bele sem vágtam volna a kalandba. 
 

– Az étlap összeállításából szintén kivette a részét? 
– Nagyon jelentős mértékben ott van rajta az ujjlenyomatom. 
 

– A konyhában is feltűnik? 
– Az nem az én felségterületem. Profi a szakácsunk, vele egyeztetem az elképzeléseimet, de mindent ráhagyok. Nekem a működési feltételek megteremtése a legfőbb feladatom. Az is eléggé szerteágazó tevékenység. 
 

– Napjainkban – ebben a környezetben – cseppet sem meglepetés a külhoni fogyasztó. Felkészültek erre a kihívásra? 
– Bizton mondhatom, nyelvi nehézségeink nem lesznek. A személyzet minden tagja beszél valamilyen idegen nyelvet. Magam sem jövök zavarba, ha a magyaron kívül is meg kell szólalnom. De bármilyen nyelven fordulunk a vendégekhez, a lényeg, hogy egy nyugodt szigete legyünk a városnak, ahol kellemes zene, ízléses belső tér, finom italok és ételek várják a fogyasztóinkat. Ez volt a célom. 
 

Tiffán Zsolt pincészetének akad egy kiváló bora, azt illették méltán korábban Elysium névvel. Innen kézenfekvőnek tűnhetett a választás. De azért érdemes megjegyezni, maga a szó a görög mitológiából érkezett. Az örök tavasz honát tolmácsolja, a boldogok helyét az alvilágban. Mindez viszont még e földi létben, kellemes keretek között is megvalósulhat.