Asszertív kommunikációra neveléssel óvhatjuk gyermekeinket a kiközösítéstől

A szakember kiemelte, kulcsfontosságú, hogy a bántalmazás, kiközösítés mindig a csoport közönsége előtt zajlik. A bántalmazó gyerek erőfitogtatásból piszkálja a többieket, s domináns szerepet kíván elérni. A bullying lehetőségét a diszfunkcionális csoport teremti meg, így mindig a közösség szintjén kell megoldást keresni.

Szőnyi Lídia hangsúlyozta, minden esetben egységesen kell reagálnia a pedagógusoknak, szülőknek. Az intézmények részéről elengedhetetlen az együttműködés, ugyanis káros lenne bent hagyni az érintetteket az ilyen konfliktusokban. 

Az áldozatok szempontjából nagyon fontos, hogy legyen, aki melléjük áll, vigasztalja őket, segít megérteni, nem ő tehet a történtekről. Kis kortól asszertív kommunikációra kell nevelni a csemetéket, hogy képesek legyenek kiállni társaikért és magukért is, helyén kezelve a piszkálódásokat.

A bántalmazó gyermek is segítségre szorul, hiszen valami probléma húzódik a viselkedése hátterében. A szakember szerint a resztoratív (helyreállító) módszer nyújt megoldást. Lehetőséget kell teremteni, hogy a gyerekek egymással is megbeszéljék a konfliktusokat, s elmondják, milyen érzéseket okozott bennük a bántás. A másik félnek meg kell tanítani, hogy nyitott legyen kiengesztelni a sértettet, rákérdezni, mire lenne szüksége a társának ahhoz, hogy rendbe hozzák a kapcsolatot – ilyenkor ugyanis a gyermekek közti kapcsolaton esett sebet gyógyítjuk.

A közösség többi tagjával is foglalkozni kell, felkészíteni őket, hogyan váljanak passzív szemlélőből aktív fellépőkké. Elengedhetetlen a megelőzés is, már a közösség formálódásakor le kell szögezni, nem elfogadható egymás bántása.

– Fontos, hogy a pedagógusok foglalkozzanak a kérdéssel, akkor is, ha sok az egyéb teendő. Muszáj kijelölni időt, akár egy plusz osztályfőnöki órát, ahol körbe tud ülni az osztály, beszélni arról, mi van bennük. Akkor fog csak működni a konfliktuskezelés, ha van hagyománya annak, hogy körbe ülve tudunk beszélgetni és meghallgatni egymást. Lehet olyan témákkal kezdeni, hogy ki a kedvenc együttesed, majd áttérni arra, mit kell ahhoz csinálnunk, hogy jól, biztonságban érezzük magunkat a közösségben. Alkothatnak így közös szabályokat, kiírhatják őket a falra. Ha pedig konkrét konfliktus merül fel, lehet beszélni arról, mi történt, hogyan érintette a gyerekeket, s hogyan lehet a sérelmet rendbe hozni. Ez csak akkor lehetséges, ha van alkalom arra, hogy minden gyerek elmondhassa, mit gondol és érez – fogalmazott Szőnyi Lídia.