Jubileumi évadát kezdte meg idén a Stark-filmklub

Pár hete kezdődött el a Stark-filmklub negyvenedik évadja az Apolló Moziban. És az első Stark András nélkül. A tavaly decemberben hirtelen elhunyt pszichiáter, klubalapító filmszeretők generációit nevelte ki az elmúlt évtizedekben, halála pótolhatatlan veszteség mind a pszichoterápiában, mind a filmesztétikában – Pécsett, de országosan is.

Ám az élet megy tovább, és az Apolló vezetősége úgy gondolta, Stark András is azt szeretné, ha az általa teremtett hagyomány folytatódna, és ebben láthatólag egyetértettek a bérletesek és a vetítéseken mindig jelen lévő özvegye is. Így aztán hétfőnként továbbra is összegyűlnek az ismerős arcok az immáron Stark András nevét viselő teremben, és az aktuális film előtt elbeszélgetnek Árkovits Amaryllal, aki átvette a tőle örökölt szerepet.

A Stark-filmklub új vezetője belekóstolhatott már a tavasz folyamán a feladatba, így nem volt ismeretlen számára, de a mostani szezon az első, amelyiket igazán a saját képére formálhatott. Amikor arról kérdeztük, mennyire igyekszik hű maradni a névadó örökségéhez, azt válaszolta, Stark András mindig arra tanította, hogy legyen originális, legyen saját véleménye, választásai, ezért nem reprodukció szeretne lenni, hanem új színnel gazdagítani a palettát.

Mivel sokat tanult tőle, az ízlését is alapvetően formálta, emiatt a filmek egy részét ő is kiválasztotta volna, de azzal is tisztában van, hogy másokat viszont nem. Amit mindenképpen meg szeretne őrizni, az a klubjelleg, amelyhez a közönség is hozzáadja a saját többletgondolatát. Mert rossz vélemény nincs, csak eltérő élmények.

Sok a közös vonás az előző és az új moderátor között

A Stark-filmklub új vezetője, Árkovits Amaryl – elődjéhez hasonlóan – orvosi diplomával rendelkező pszichiáter, pszichoterapeuta. Várpalotán született, majd az ajkai gimnáziumi évek után 1990-ben került Pécsre, egyetemre. Itt ismerkedett meg Stark András filmesztétikai tevékenységével, és filmrajongóként csatlakozott a klubhoz. Nem meglepő, hogy filmeket néz, róluk gondolkodik, hiszen álomterapeutaként a mindennapjait emberek álmaival tölti, márpedig az álmok és a filmek szorosan összefüggnek egymással. Főállásban magánpraxist vezet pszichoterapeutaként, emellett oktat, önkéntes munkát végez, és egy lassan feledésbe merülő hobbinak is hódol: a SzövetSzerda nevű horgolókört szervezi másodmagával.