Tüneti kezelés

Valójában jó hetet zárt a Bp. Honvéd szombaton. Két meccset is megnyert, mindkettőt idegenben, az elsőn a Haladást legyőzve továbbjutott a Magyar Kupában, a másodikon pedig Zalaegerszegen zsebelt be három pontot a bajnokságban. Igaz, a múlt héten felröppent a hír, hogy a kispesti vezetők edzőváltásra készülnek, mert a hullámzó teljesítmény aláásta a bizalmat Thomas Courts vezetőedző iránt, és a horvát ­Dean Klafuric veszi át a helyét. Bár a skót szakember hihette, hogy a két siker megmenti, a jelek szerint a klubvezetés már nem akart visszafordulni az úton, amelyen elindult. 

Ebben sok meglepő nincsen, a Honvédnál a bizalom szónak nem állandó jelzője a hosszú távú, a vezetőkre nem jellemző a türelem erénye. Csak az utóbbi két évet tekintetbe véve erről Giuseppe Sannino, Pisont István, Bódog Tamás, ismét Pisont István, Horváth Ferenc, Nebojsa Vignjevics váltotta egymást, egyikük sem töltötte ki a szerződését, és ezt a sort most éppen Thomas Courts zárja – ki tudja, meddig, Dean Klafuric aligha kap hosszabb időt, mint az elődei. 

Okkal vélhetnénk, a kispestieken átok ül, valahogy mindig olyan edzőt találnak, akiről hamar kiderül az alkalmatlansága, bár aligha erről van szó. Sokkal valószínűbb, hogy az alapvető probléma nem az edzői szobában található, olyan nincs, hogy ennyien mondanak csődöt, ha egyáltalán csődöt mondanak, hiszen könnyen lehet, hogy ebből a keretből ennyit lehet csupán kihozni. És persze ott van még a sokat emlegetett vezetők felelőssége is, akik ha csak ­rossz edzőket tudnak választani, akkor azért nem értik a dolgukat, ha pedig túlzott elvárásokat fogalmaznak meg, akkor azért. Egyszer mellé lehet fogni, talán kétszer is, de ha mindig ez történik, akkor ott egész biztosan megfogalmazódnak komoly válaszokat igénylő kérdések. 

Persze, a legegyszerűbb mindig a tüneti kezelés, az edző feláldozása szinte kézenfekvő lépés. Könnyebb, mint átalakítani a keretet, vagy beismerni, hogy a csúcson sincsen meg a kellő tudás a klub szakmai működtetéséhez. És itt már nem csak a Bp. Honvédról van szó, akad több olyan csapat az élvonalban, amelynél ugyanígy egymás kezébe adják a kilincset a vezetőedzők. Velük el lehet vitetni a balhét a Vasasnál, a Mol Fehérvárnál vagy a Debrecennél – hogy csak a közelmúlt történéseiből merítsünk –, és nehéz elhinni, hogy senkinek sem jut az eszébe a bajok gyökerét a klubházakban, akár a tulajdonosi kör környékén megkeresni. Pedig érdemes lenne.