Nekrofília, földarabolás és vérfertőzés az egyiptomi mítoszokban (videó)

„Én akkor jöttem rá, hogy semmiképpen nem akarok jogász lenni, amikor harmadéves koromban, az egyik közigazgatási jogi vizsgámra készültem. Ültem a folyosón, olvastam a jogszabályt, és csak olvastam, és olvastam, és aztán

és nem is lettem jogász” – mesélt írói pályája indulásáról dr. Gerencsér Anna a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető felvételen.

A műsorvezető hozzátette, 

„Igen, a precíz megfogalmazásra a jogászoknak sem ártana jobban ügyelni” – jegyezte meg az író és egy példát is említett. „Pár évvel ezelőtt is kijött egy önkormányzati rendelet, ami arról szólt, hogy a tűzvédelem érdekében hogyan kell a viharlámpákat elhelyezni a gazdasági épületekben, és hát a rendelet szerint úgy kell, hogy azt sem ember, sem állat a farkával le ne verhesse, és hát ők a tehén farkára gondoltak, az ország fennmaradó része meg valami másra” – mesélte kedélyesen a szerző a pontatlan megfogalmazásból adódó kínos pillanatokról. 

Ezután az egyiptomi mitológia allegorikus erejű történeteire terelődött a szó. 

„Szerintem egy nagyon szép motívum ebben a regényben, ahogy minden este lebukik a Nap a horizont alá; ez úgy jelenhetett meg a kor emberének fantáziájában, hogy akkor

újra reggel legyen” – emelte ki egyik kedvenc motívumát a műsorvezető.

„Igen, benne van az emberben, hogy bármikor történhet valami szörnyűség, néha mindenki egyedül van a sötétben, és nem tehet mást, csak reménykedik, és ha valamikor nehéz időszakban problémái vannak, akkor majd megint felkel a Nap, és megint lesz jobb is. Van, aki ilyenkor imádkozik, és van, aki úgy gondolja, hogy Ré most hajózik át lassan az alvilágon”  – fejtette fel a mitológiai történet lélektanát dr. Gerencsér Anna.

A szexuális motívumok is áthatják az egyiptomi hiedelemvilágot.  A fallosz, a fallikus tárgyak számtalan alkotásban előfordulnak.
„Rengeteg ókori kultúrában központi motívum, a termékenység jelképe, másrészt például Ozirisz esetében az történt, hogy Széth 42 darabra vágta a holtestét, és szétszórta Egyiptom egész területén. Izisz össze tudta szedni az összes darabot a mítosz szerint, kivéve a péniszt. A pénisz ugyanis sajnos a Nílusba esett és megette egy hal. Sőt, az egyiptomiak még azt is megmondták, hogy melyik fajta hal, ez az elefánt hal, úgyhogy ha valaha elutazom Egyiptomba, olyat se fogok enni” – mondta a szerző.

„De lényeg a lényeg, hogy hát az a rész hiányzott, úgyhogy Izisz kénytelen volt mágikusan rekonstruálni, és utána a szexuális aktus révén élesztette fel Oziriszt és így hozta vissza az élők sorába, amennyire ez lehetséges volt. Ez még csak nem is egy olyan nagyon mély vagy magyarázatra szoruló szimbólum, hogy

az egyiptomiak szerint” – magyarázta az allegóriát Gerencsér Anna.

„Nagyon szépek ezek a mitologikus szimbólumok, mert ott van az elsődleges jelentés, tehát a profán, a hétköznapi és aztán egy olyan távlatba merülnek ezek a kifejezések, ami már sokkal több annál a közvetlen tettnél, vagy cselekvésnél” – nyugtázta Viola Szandra.

A teljes beszélgetés az alábbi linken érhető el: