2019.07.02. 17:00
Ma Sarlós Boldogasszony ünnepe van
Az e napon szedett növényeknek gyógyító erőt tulajdonítottak, elsősorban a női betegségek ellen.
Mátraverebély, 2010. július 4. Népviseletbe öltözött kislányok zászlókat visznek a Sarlós Boldogasszony ünnepe alkalmából tartott misére érkezõ papok csoportja elõtt a Nógrád megyei Mátraverebélyhez tartozó Szentkúton rendezett búcsún. MTI Fotó: Manek Attila
Forrás: MTI
Fotó: Manek Attila
Mária Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg július 2-án a római katolikus egyház; magyar nyelvterületen Sarlós Boldogasszony napjaként ülik meg. Az ünnep szentírási emlékezetű: a Jézussal áldott állapotban lévő Mária meglátogatta rokonát, a Keresztelő Szent Jánossal várandós Erzsébetet – írja a Székelyhon.
Viszonylag kései keletkezésű Mária-ünnep, csak a 14. században vált általánossá, és mivel ünneplése az aratási időszakra esik, munkaeszközének megnevezése különbözteti meg a többi Boldogasszony-ünneptől.
A régiek számára
a nyári munkák dandárjában dologtiltó, áldáskérő nap, 1493-ig parancsolt ünnep volt – megállást, pihenőt, hálaadási alkalmat jelentett.
Csak jelképesen dolgoztak, a munkaeszközöket megáldatták a pappal. Másnap napkeltekor a férfiak tiszta gyolcsruhába öltözve a gabonatábla keleti felén levett kalappal a búza elé térdeltek, és imát mondtak. Az első két kévét keresztbe rakták. A kis darab talpon hagyott gabonát a szegényeknek és az ég madarainak ajánlották.
Az e napon szedett növényeknek gyógyító erőt tulajdonítottak, elsősorban a női betegségek ellen.
Ha nem esik az eső, a népi megfigyelés szerint negyven napig száraz idő lesz.
Ismert az aratókoszorú készítésének szokása, amelyet a legszebb kalászokból kötnek és a templomban helyeznek el. A szükséget szenvedők és a várandós nők égi patrónusa. Ivó, Székelykál, Kotormány, Magyarzsákod, Güdüc, Gyergyóújfalu, Homoródkarácsonyfalva, Tibód, Bánd-patak védőszentje.
Futásfalván a fogadalmi, Csíksomlyón a kegytemplom, Ditróban a felszegi kápolna búcsújának napja.
Borítókép: Népviseletbe öltözött kislányok zászlókat visznek a Sarlós Boldogasszony ünnepe alkalmából tartott misére érkező papok csoportja előtt a Nógrád megyei Mátraverebélyhez tartozó Szentkúton rendezett búcsún.