Kék bolygó

2024.01.20. 11:00

Jelentősen emelkedhet a megújulók aránya a magyar energiamixben 2030-ra (videó)

A Nemzeti Energia- és Klímatervről (NEKT), azon belül a fenntartható energiaforrásokról és az atomenergiáról beszélgetett Kék bolygó című podcastjának legújabb, hétfőn közzétett adásában Áder János volt államfő Czepek Gáborral, az Energiaügyi Minisztérium (EM) közigazgatási államtitkárával – írja az MTI.

MW

Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke (j) Czepek Gáborral, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárával beszélget a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón a Hungexpo Budapesti Kongresszusi és Kiállítási Központban 2023. szeptember 29-én

Forrás: MTI

Fotó: Illyés Tibor

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón tartott beszélgetésen Czepek Gábor kiemelte, a NEKT azon alapul, hogy

szuverén energiapolitika a klímasiker kulcsa. Ezért a NEKT a szuverenitásra épül és azt tartalmazza például, hogy 2030-ra 1990-hez képest 50 százalékos szintre tudják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Rámutatott, az EM elsődleges célja, hogy Paks2 bekapcsolásával a 2030-as évek elejére a villamosenergia legalább 50 százalékát fenntartható módon (atomenergiával és megújuló energiaforrásokkal) állítsa elő az ország.

Czepek Gábor úgy vélte,

ezzel a 2030-as 50 százalékos céllal, kiegészítve még a hazai földgázzal és egyéb megújuló energiaforrásokkal (a napenergián kívül), „el fogjuk tudni érni az év nagy részében az energia-szuverenitást”.

A célszámok teljesítése érdekében a NEKT öt fő területet határoz meg: a fenntartható energiaforrások első és második szintje, előbbihez az atom és napenergiát, utóbbihoz a geotermiát, a szél és a vízenergiát sorolta. Ezeket követi a közlekedés elektrifikációja, az energiahatékonyság elérése a középületeknél, vállalkozásoknál és a lakosságnál, valamint az erdősítés.

Az államtitkár a magyar energia- és klímapolitika kapcsán kitért Brüsszel elmúlt másfél éves tevékenységére is, amit „nem tudnak nem kritikával szemlélni”.

„Ha elfogadjuk, hogy közös európai cél a zöld átmenet biztosítása, ha elfogadjuk, hogy ez szükséges ahhoz, hogy Európa gazdasága önálló lábra álljon, ha már mesterségesen leválasztotta magát az eddigi orosz–európai egyensúlyról, akkor ehhez pénz kell” – jelentette ki Czepek Gábor. Egyúttal jelezte, az EU válasza erre az, hogy az úgynevezett helyreállítási alap 150 milliárd eurót szánt energia átállásra és energia fejlesztési területekre.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2021 végén kezdtek „megugrani” a villany- és a gázárak. A békeidős gáz ára 20–25 euró/megawattóra volt, ez azonban 2021 végén 50 euróra, a háború kitörését követően pedig 100-150 euróra nőtt. Míg előbbinél a fenntarthatósági, utóbbinál már az ellátás biztonsági felárat kellett megfizetni.

Ez a folyamat oda vezetett, hogy 2022-ben 200 milliárd eurónak megfelelő összeg áramlott ki az EU tagállamaiból, nagyrészt amerikai, orosz és arab pénztárcákba, jó politikával legalább a fele ennek megspórolható lett volna – mondta az EM államtitkára.

Áder János kiemelte, „nagyon kétszínű és nagyon képmutató játék, hogy miközben van egy elvárás, hogy váljunk le az orosz olajról, az ehhez szükséges pénzügyi forrásoknak még egy részét sem kapjuk meg”. Példaként a Mol-t említette, amelynek nagyon súlyos 100 milliárd forintokat kell majd beleölnie a technológia váltásába.

Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes energetikát érintő kormányzati tervekhez egyelőre az EU zöld átállás alapjából Magyarország „egy fillért” nem kapott, ezt mind saját forrásból kell megcsinálnia úgy, hogy részben a koronavírus, részben a háború miatt elég jelentős veszteségek érték a költségvetést.

Ezt követően Áder János a tervekről, elsőként pedig a szélenergiával összefüggő kormányzati álláspontról kérdezte az EM államtitkárát, aki jelezte,

terveik szerint a szél a jövőben a részét képezi az energiamixnek. Magyarországon 300 megawatt szél kapacitás van, ezt a 2030-as időszakra fel lehet emelni 1000 megawattra.

Ezt követően Czepek Gábor arról beszélt, hogy míg 2010-ben 1 megawatt, 13 évvel később már 5100 megawatt napenergia kapacitással rendelkezett az ország. Ebből 3100 megawatt ipari, 2000 megawatt pedig háztartási méretű kiserőmű.

Áder János elmondta, hogy a NEKT értelmében ez a szám 2030-ra 12 ezer megawattra bővül.

Ezáltal 2030-ra – az államtitkár reményei szerint – elérnek oda, hogy három paksi atomerőmű méretű kapacitása lesz az országnak: Paks1 és Paks2, valamint egy naperőműrendszer.

Áder János fontosnak tartotta még a Mátrai Erőmű helyzetét is, hiszen az állítja elő az ország energia szükségletének 10 százalékát, miközben a szén-dioxid-kibocsátás több mint 10 százalékáért felel. Jelezte ugyanakkor, hogy a magyar erdők semlegesítik az erőmű által kibocsátott szén-dioxidot.

Czepek Gábor elmondta, 4 milliárd tonna lignit vagyona van az országnak, csak Bükkábrányban és Visontán 600 millió tonna kitermelhető lignit található, a Mátrai Erőmű pedig évente 5–6 millió tonnát éget el.

Addig működtetni kell a Mátrát, amíg a helyettesítő erőmű nem lép üzembe – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, az MVM és a tulajdonos arról döntött, hogy három gázüzemű blokkot létesít az országban: Mátrán lesz az egyik, egy 650 megawattos gázerőmű blokk. Amíg ezek az üzemek nem lépnek be – 2026 vége, 2027 eleje –, addig a Mátrára szükség van, ezért mindent meg is fognak tenni – mondta az EM államtitkára.

Czepek Gábor Paks1 helyzetéről elmondta,

az előzetes műszaki vizsgálatok alapján realitás, hogy a Paksi Atomerőmű életciklusát, az 50 éves üzemidőt (2032 és 2037 között éri el ezt) 20 évvel meghosszabbítsák.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában