2022.11.19. 20:59
Európa-szerte megtorpant az ingatlanbefektetési piac, hazánk továbbra is vonzó célpont
A magyarországi ingatlanbefektetési piac forgalma a 2020-as, 1 milliárd eurós szintet érheti el az idén; elmarad a tavalyitól, és az is látszik, hogy a vártnál tovább tart majd a 2019-es rekordszint újbóli elérése - ismertette Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a november 20-ikai, X. Ingatlanfejlesztés napja alkalmából készített közleményében.
A BudaPart beruházás épületei, középen a Mol új toronyháza
A legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő egyesület elnöke az összeállításban az ingatlanpiaci tanácsadó és befektető cég, a CBRE adatai alapján közölte, az első háromnegyedévben szűk 700 millió euró volt a befektetési forgalom, csaknem 17 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Mindez azt mutatja, hogy
megtorpant az ingatlanbefektetési piac; a koronavírus-járvány után megindult látványos bővülési trendet megakasztotta az ukrajnai háború, az energiakrízis, a világszerte megugró infláció, a gazdasági teljesítmények visszaesése és a szigorodó monetáris kondíciók
- sorolta.
Emlékeztetett, hogy 2019-ig, 5 éven át töretlen volt a szárnyalás: az ingatlanfejlesztési piac 2019-ben rekord évet zárt, 1,8 milliárd euró körüli befektetési forgalommal, a koronavírus-járvány alatti, 2020-as gyengélkedés után pedig tavaly újra erőre kapott, 20 százalékkal bővült. A kilátások is jók voltak, a lendület azonban most megtört.
Ugyanakkor a megtorpanás nem hazai sajátosság, egész Európára jellemző, és a magyar piac továbbra is vonzó célpont, de a szereplők egyelőre kivárnak
- jegyezte meg. Elmondta azt is, hogy "a befektetési forgalom mindenhol csökkent a régióban, és bár a lengyel és a cseh piac lényegesen nagyobb, mint a magyar, Szlovákiát és Romániát megelőzzük". A V4 tagországokat összehasonlítva továbbra is a magyar piacon a legerősebb a hazai tőke jelenléte, amely immár 80 százalék feletti.
"A befektetők 2020-ban a gazdasági korlátozások miatt nehezen tudtak tőkét kihelyezni, ezért arra számítottak, hogy 2022-ben, 23-ban behozhatják a 2020-ban elmaradt üzleteket, ami erős keresleti oldalt, 1,5-1,7 milliárd eurós piacot jelenthetett volna" - mondta.
Úgy fogalmazott, hogy 2024 "száraz év" lesz a piacon, mivel a mostani körülmények között kevés új projekt indul, és 2023-ban a legtöbb területen a már korábban indított fejlesztések kifutnak. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szektor az év első hónapjaiban nagyon erős pozíciót ért el, és az ország gazdasági teljesítménye is erős volt, így jó eséllyel nem lesz olyan hosszú és mély visszaesés, mint a 2008 2009-es volt.
Az energiaárak tartósnak ígérkező magas szintje miatt a fejlesztők és a befektetők is azt keresik, melyik projekt tartogat gazdaságosan üzemeltethető és tényleg jó üzleti lehetőséget hosszútávon
- mondta. Ezért a válság egyik pozitív hozadékának nevezte az energiahatékonyság felértékelődését.
Ismertette, hogy a szegmensek között továbbra is az irodapiac "vitte a prímet". A CBRE harmadik negyedéves jelentése szerint a modern irodaterület 4,176 millió négyzetméterre nőtt szeptember végéig Magyarországon. A növekedésből a harmadik negyedév erőteljesen "vette ki a részét", hiszen ekkor 82 400 négyzetméter új irodaterületet adtak át.
A keresletnövekedés visszafogottá vált, a bérlők egyelőre kivárnak. A budapesti irodaállomány összességében korszerű, de az energiaköltség most messze az üzemeltetési költség legnagyobb részét teszi ki, akár 70 százalék felett is lehet az aránya, ezért a bérlők egyre inkább keresik az energiatakarékos beruházásokat - mondta az IFK elnöke.
A logisztikai szegmens a koronavírus-járvány idején meglódult és szárnyalása azóta is tart, az idei év elképesztő rekord, mind a keresleti, mind a kínálati oldalon - ismertette.
Az ipari ingatlanok területe a harmadik negyedév végére 4,49 millió négyzetméterre nőtt, Budapesten és környékén meghaladta a 3 millió négyzetmétert; tervben van további 453 ezer négyzetméter létesítése, és több mint 200 ezer négyzetméter építés alatt áll - sorolta az IFK elnöke.
A lakáspiacról Takács Ernő elmondta, az új építésű lakások értékesítési száma csökkent az idén, aminek következtében csökken a piacra hozott új lakások száma is. Hozzátette, a parlament döntésére vár az 5 százalékos lakásáfa meghosszabbítása, amely szerint 2024 év végéig megszerzett építési engedély birtokában 2028 év végéig lehet kedvezményes áfával vásárolni az új lakásokat.
Eltűntek a kedvező kamatozású lakáshitelek a piacról, ezért az IFK azt szorgalmazza, hogy az AA, csaknem nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb besorolású új lakások vásárláshoz újra legyen kedvezményes lakáshitelkonstrukció
- mondta az IFK elnöke.
Az Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából kihirdetik a X. Hallgatói Ötletpályázat eredményét is. A győztes csapat tagjai 800 ezer forint pénzjutalomban részesülnek és kiutazhatnak 2023-ban a müncheni Expo Real világkiállításra, a második helyezett 500 ezer forint jutalomban részesül, a harmadik helyezett 300 ezer forint pénzjutalmat kap.
