Lerakták a megújuló Budapest-Belgrád vasútvonal alapkövét

Kiemelte: a jövőben összesen mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható az országban, ebből mintegy 2000 milliárd forintot a gördülőállomány fejlesztésére, 4000 milliárd forintot pedig a közlekedési infrastruktúrára szánnak.

A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével egyszerre gyarapodik a magyar nemzetgazdaság, a hazai zöld közlekedéstechnológia, valamint bővülnek a magyar-kínai és magyar-szerb kapcsolatok is

- húzta alá. A beruházás Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. Azt is hozzátette: így a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy

a most induló korszerűsítést számos kiegészítő beruházás övezi. Így a több mint 13 kilométeres Szeged-Röszke vasútvonal felújítása és villamosítása, a Szeged és Hódmezővásárhely között új, átszállásmentes kapcsolatot teremtő innovatív tramtrain vasútvillamos létrehozása és a röszkei vonal felújítása.

A kormány 2025-ig összesen csaknem 30 milliárd forinttal erősíti meg a kötött pályás teherfuvarozás versenyképességét – tájékoztatott Palkovics László. A költségvetési támogatás nemcsak több ezer ágazati munkahely megőrzését segíti, de évi 10-12 millió tonna árut tart a „környezetkímélő vasúton” – fűzte hozzá. A most induló programban a szektor szereplői az úgynevezett egyes kocsi szolgáltatás biztosításához igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást.

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte: a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.

A megállapodás pénzügyi feltételei a piacon elérhető lehetőségekkel összevetve is kedvezményesek, a tervezést és a kiszámíthatóságot erősíti, hogy a hitel fix kamatozású – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. A kínai Eximbank által biztosított hitelszerződést „előnyösnek és biztonságosnak” nevezte.

Szerbia nem EU-s tagállam, tehát a vasútvonal felújítása az EU tervei alapján a közeljövőben nem kerülhetett volna be EU-s finanszírozású projektekbe – mutatott rá.

Homolya Róbert arról is beszélt, hogy a munkálatokat olyan nemzetközi konzorcium viszi véghez, amelyben jelentős kínai szereplők is vannak, „egyedülállóan komplex elméleti tudással és óriási gyakorlati tapasztalattal”.

A vasútvonalnak a korszerűsítése azért is fontos, mert segíti az Európai Unió által megfogalmazott klímacélt, amely szerint 2050-re 90 százalékkal csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást

- jegyezte meg a MÁV elnök-vezérigazgatója, aki azt is megemlítette, hogy a jövőre már 140 éves vasútvonal utolsó felújítása az 1960-as években történt meg.

A fejlesztés eredményeképpen a két főváros között a jelenlegi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő; belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húsz perces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig.

A korszerűsítés 152 kilométeres szakaszán – a kétvágányú pálya megépítésével – összesen 339 vágánykilométer hosszban valósul meg a vasútfejlesztés. Kilométerenként 160 óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül. A peronok magassága a sínkorona felett 55 centiméter lesz, amely minden utas számára biztosítja az akadálymentes be- és kiszállást. Öt új állomásépület lesz, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak, például a kiskunhalasit is. Ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló készül, új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek a vonal sok más állomására is. Fejlesztik az utastájékoztatást, új élet- és vagyonvédelmi berendezéseket telepítenek peronfigyelő-kamerákkal.

Tomislav Momirovic szerb építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter az eseményen arra hívta fel a figyelmet, hogy a térség legmodernebb vasútjának megépítésével együtt még jobb kapcsolatokat teremtenek a két nemzet között.

Megemlítette, hogy ma a Szerb Köztársaság és Magyarország között rendkívül jók a kapcsolatok, és ez a két vezető közötti – Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke és Aleksandar Vucic szerb elnök – szinte barátságának eredménye.

„Nagy pénzeket fektettünk a szerbiai infrastruktúra kiépítésébe, és olyan projekteket indítottunk el, amelyek ezenkívül összekötnek minket a régióval, és lehetővé teszik az áruk és az emberek gyorsabb szállítását” – jegyezte meg.

A Budapest-Belgrád vasútvonal projekt stratégiai jelentőséggel bír mindkét ország számára, mivel része az egységes európai vasúthálózatnak (TEN-T) és az X folyosónak, valamint a Szerb Köztársaság és Magyarország vasúti összeköttetésének a Pireusz tengeri kikötővel – hangsúlyozta. Végül megköszönte Magyarországnak a segítséget és a szolidaritást Szerbia polgáraival a Covid-19 vírusjárvány idején.