Nem növelik a lakásárakat a családtámogatások

„Az otthonteremtési program január elejétől elérhető elemeinek sokat köszönhetnek azok, akik a lakhatásukkal kapcsolatban 2021-re vagy a jövő évre terveket kovácsoltak. Jól látszik, hogy a vásárlók legnagyobb problémáját a megfizethető árak jelentik a lakáspia­con, amiben óriási segítséget jelentett a családtámogatások kibővítése” – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint nagyon fontos, hogy a támogatási logika is megfordult.

Az idei évtől olyan formában is elérhetők támogatások – pél­dául a csokos vásárlók illetékmentessége vagy a számukra lehetővé tett áfa-visszaigénylés –, amit az eladók nem tudnak beárazni a kínálati árba, hiszen nem tudják, hogy a vevőjük jogosult-e ezekre a kedvezményekre. Ily módon ezeknek a támogatásoknak a legnagyobb része a vevők zsebében marad

– mutatott rá Balogh László.

Életben tartott remények

A szakember kifejtette, a 2021-ben visszavezetett ötszázalékos újlakás-áfa a kínálat bővülését eredményezi, az pedig egyértelműen bebizonyosodott az elmúlt években, hogy a kínálat bővülése a lakások drágulásának fékeződésével jár együtt.

Balogh László arra is kitért, hogy Magyarországon az emberek 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ezért aki lakást vesz, jellemzően a meglévő ingatlana értékesítéséből befolyó pénzt forgatja be a következő otthona megvásárlásába. „Ha a vevők úgy érzik, hogy elérhetetlenné vált számukra a következő otthonuk megvétele, akkor a meglévő lakásukat vagy házukat sem kínálják fel értékesítésre, ez pedig szűkíti a kínálatot. Ez a jelenség már most is megfigyelhető a lakáspiacon, ezért is lehet azt mondani, hogy

a támogatások 2021-es bővítése mentette meg az idei lakáspiaci forgalmat és tartotta életben a vevői reményeket”

– mutatott rá a portál szakértője.

Újdonságok előtérben

A számok egyértelműen az otthonteremtési program lendületét mutatják. Novák Katalin családügyi miniszter minapi ismertetése szerint

a csokot már 184 ezer család otthonhoz jutását segítette, az idén elindított otthonfelújítási támogatást pedig már több mint 25 ezer család igényelte.

„A 2015-ben bevezetett csok sikere után a járvány ellenére is folytatódott a családbarát kormányzás, amelynek egyik kiemelt eleme a minden eddiginél több lehetőséget kínáló otthonteremtési program” – jelezte Novák Katalin, kitérve az igénybe vehető újdonságokra is, így az új lakások kedvezményes áfájára – amelyet vissza is igényelhetnek azok, akik a csokkal vásárolnak új otthont –, a családok illetékmentességére, a csökkentett közjegyzői díjakra, a többgenerációs, tetőtéri bővítésre felhasználható csokra, továbbá az otthonfelújítási támogatásra és hitelre.

„A lakásfelújítási támogatások szerencsére megmozgatják a lakosságot, így több tízezer ingatlan újulhat meg kívül-belül. Ez a jelenség nemcsak az energiahatékonyság miatt üdvözlendő, hanem azért is, mert segítheti a leendő vevőket, hogy megfelelő minőségű ingatlanba költözhessenek” – mondta Balogh László. A hirdetési oldal szakértője megjegyezte: a vételárban kifizetett összeg egyre kevésbé arányos a megvett ingatlan minőségével, így ezeken kisebb-nagyobb felújítást is el kell végezni. „Az építőanyag-drágulás és a munkaerő­hiány miatt ez egyre nagyobb kihívást jelent a mindenkori tulajdonosoknak. Az otthonfelújítási támogatás igencsak vonzó, az akár hárommillió forint vissza nem térítendő összeg nagyban segítheti a felújítást tervezőket és végzőket” – magyarázta Balogh László.

Kiköltözési hullám

„A nagyvárosok agglomerációs övezetei és a kisebb települések voltak az elmúlt egy-másfél év nyertesei, a vásárlók közül pedig egyértelműen a saját célra vevők, főleg azok, akik ki tudják használni az otthonteremtési támogatásokat” – mutatott rá Balogh László, aki szerint a Covid átrendezte az árakat és a keresletet is, így szemmel láthatóan záródik a vidék–budapesti árolló.

A korábban megszokott vezérelv már a múlté: a szinte megfizethetetlenségig drágult fővárosi lakáspiac helyett inkább az agglomerációs övezetekben keresgélnek a vásárlók.

A nagyvárosokból meginduló kiköltözési hullámot több más tényező is motiválja: a munkahelyek pél­dául hibrid üzemmódra állnak át, széles körben alkalmazva a home office és a távmunka eszközeit. Budapesten tehát nem nőnek már érdemben a használt lakások árai, a bérleti díjak csökkennek, ez pedig a befektetőket is távol tartja a fővárosi lakáspiactól

– fejtette ki Balogh László, hozzátéve, hogy ezzel szemben a többi nagyvárosban és az ország más régióiban az ingatlanok folyamatosan egyre értékesebbé válnak, és az adásvételek száma is nő.

Babavárás kerttel

Erősödött a második negyedévben a babaváró támogatás iránti kereslet. Az egyik legnagyobb folyósítóként az OTP Bank azt közölte, hogy április és június között 67 milliárd forint értékben folyósította a házaspároknak igényelhető kölcsönt, ami 20 százalékos bővülést jelent 2021 első negyedévéhez viszonyítva. – Akik a járvány miatt elhalasztották a vásárlást, igyekeznek behozni az elvesztegetett időt és minél gyorsabban megtalálni a megfelelő ingatlant, sok esetben a hozzá kapcsolódó legjobb hitelkonstrukcióval együtt. A kényszerű bezártság és a home office miatt átalakult a kereslet, felértékelődtek a városokat körülvevő agglomerációk. Ma már kiemelt elvárás, hogy a kiszemelt otthonnak legyen közvetlen kapcsolata a külvilággal, családi házaknál megfelelő méretű saját kert, lakásoknál terasz, erkély vagy legalább egy lodzsa – írta közleményében a bank. Az OTP Ingatlanpont szakértőinek tapasztalata szerint a megvásárolni kívánt ingatlanok méretét sok esetben az otthonteremtési program adta lehetőségek határozzák meg, az ügyfelek ahhoz igazítva keresik meg a számukra legmegfelelőbb ingatlant. De nemcsak a vásárlóknak, az eladóknak, építtetőknek is egyre fontosabb, hogy az otthonok „csokképesek” legyenek, mert ezek kelnek el leggyorsabban. A minap az OVB Magyarország kutatása mutatott rá, hogy a babaváró hitel és az otthonfelújítási támogatás a legnépszerűbb családtámogatási elem, utóbbit tíz megkérdezett közül kilenc ember ismeri. Az online felmérés szerint a babavárót a válaszadók 54 százaléka ingatlan vásárlására költötte, sokan pedig felújításra.

Borítókép: illusztráció