2021.05.03. 15:35
Matolcsy György Magyarország növekedési forrásairól írt cikkében
Magyarország hat olyan növekedési forrással rendelkezik, amelyekhez társítani lehet a koreai, izraeli, dubaji/emirátusi, szingapúri és a három kínai sikerváros fejlődési motorjait – írta Matolcsy György jegybankelnök a Növekedés.hu portálon Csizmadia Norberttel, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnökével közösen jegyzett írásában.
Budapest, 2019. december 11. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszél az MNB 2018-as üzleti jelentésének és beszámolójának vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2019. december 11-én. MTI/Bruzák Noémi
Forrás: MTI
Fotó: Bruzák Noémi
Magyarország Európa közepén fekszik, mára az EU átlagos fejlettségi szintje 75 százalékának közelében áll, erős individuális értékrenddel rendelkezik, mélyek a nyelvi, kulturális és kreativitási forrásai, egészségipari alapokat épített ki és jelentős víz, gyógyvíz és termálvízkinccsel rendelkezik – sorolták a növekedési forrásokat a szerzők.
A cikk szerint
Dél-Korea sikere mögött az áll, hogy mindenben a legmagasabb minőséget célozzák meg,
mert mindenben a legjobbak akarnak lenni. Az ország működése az individuális gyarapodási vágy és a családi összetartás egyensúlyára épül.
A szerzők
Izraelt említve egyebek mellett a technológiai start-up cégek bőségét és kreativitását emelték ki,
de arra is kitértek, hogy a zsidó nemzet hagyományosan értékeli a szellemi eredményeket, becsüli a tehetséget, miközben ápolja a múlt értékeit.
Legalább hat emirátusi/dubaji karaktervonást érdemes átvennünk, hogy sikeresen végrehajtsuk Magyarország történelmi ugrását
– írták. Ezek a következők: világos jövőkép alkotása, nyitottság a világ felé, a földrajzi tér innovációja, hatékony és tiszta kormányzás, élményközpontú turizmus és a lehetetlen legyőzése.
Szingapúr 50 év alatt a világ legversenyképesebb országa lett,
sikerének pillérei, hogy kihasználta földrajzi helyzetét és az oktatásra, tudásra, technológiára, fenntarthatóságra építette hosszú távú vízióját – írták a szerzők. Azt is hozzáfűzték, hogy Szingapúr a világ legzöldebb városa, az élhetőségi rangsorban is világelső.
A kínai Csengdu városa az ősi kulturális és a 21. századi technológiai adottságokat ötvözve,
sikeres, vonzó, kreatív központot épített. A város a GDP több mint 10 százalékát kreatív iparági fejlesztésekre fordítja és egyben a divat, a filmipar és a dizájn központja.
A cikkben megemlítik, hogy
Sencsen, az egykori kis kínai halászfalu mára a világ egyik leggyorsabban fejlődő városává vált,
amely adókedvezményekkel, lakhatási támogatással és kötvények bevezetésével vonzotta a globális technológiai cégeket és szakembereket.
Sanghaj arra jó példa, hogy hogyan válhat egy város ázsiai-csendes óceáni kereskedelmi központból a világ globális központjává
– írta a szerzőpáros. A kínai város egyik fő előnye, hogy fontos földrajzi csomópont, a Jangce folyó torkolatánál fekszik, és már a 19. század végétől a britek, majd a franciák és az amerikaiak is felfigyeltek rá.
A szerzőpáros sorait egy idézettel zárta Kopátsy Sándortól: „Ahogy a lovak erejét egy kis patkó a sokszorosára növeli, úgy a néhány dekás iránytű a ködös, borús tengereken megsokszorozta a hajók mozgásának biztonságát, lehetővé téve a veszélyes partoktól távoli hajózást”.
Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke felszólal az Országgyűlésben 2019. december 11-én