Így kerestek a magyar dalszerzők 2019-ben

A közös hazai jogkezelő 9,3 milliárd forint jogdíjat osztott fel a dalok, zeneművek alkotói, illetve jogutódjaik között. A jogdíjak több mint fele jutott magyar szerzőkhöz.

A kifizetett összeg 8,1 százalékkal nagyobb, mint 2018-ban volt. Örvendetes, hogy

a 9,3 milliárd forint 53,6 százalékát magyar szerzők kapták,

a nekik kifizetett mintegy 5 milliárd forint 17 százalékkal több, mint tavaly volt – mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója egy csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésen.

A közös jogkezelő 13 ezer 819 magyar szerző és jogutód számára osztott fel jogdíjat 2019-ben, miközben

1501 új szerző (zeneszerző, szövegíró) regisztrált az Artisjusnál; utóbbiak között a 30 év alattiak vannak többségben.

Tavaly 1326-ra nőtt azok száma, akik havonta legalább 50 ezer forint jogdíjat kaptak.

„Tavaly hivatalosan 17 ezer 336 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született, ezek között komolyzene, alkalmazott vagy könnyűzene egyaránt megtalálható.

Az új daloknak bevétel szempontjából is komoly jelentősége van egy dalszerző életében: a jogdíjkifizetések 40 százaléka öt évnél nem régebbi szerzeményből, azaz a friss slágerekből származik. A legnagyobb bevételi forrás az élőzenei fellépésekből származik” – hangsúlyozta a szakértő.

A regisztrált új dalok közül a legtöbb (17 százalék) popzenei műfajban íródott, mögötte a rock-metál (16 százalék) szerepel.

Tovább csökkent a klasszikus/instrumentális kategóriába sorolt művek aránya, amely már csak 11 százalék; a hiphop 7 százalékra nőtt, és enyhén a filmzene is erősödött (6 százalék).

2019-ben 2964 szerző kapott havi ötezer és ötvenezer forint közötti jogdíjat. Havi 1 millió feletti összeget 47-en, 500 ezer és 1 millió közöttit 89-en kaptak zeneműveik után. 100 ezer és 500 ezer forint közötti jogdíjban 629-en, 50 ezer és 100 ezer forint közöttit 561 szerző és jogutód kapott havonta. Tóth Péter Benjamin az úgynevezett jogdíjpiramis kapcsán azt mondta,

aki zenéből él és hozzávetőleg havi 50 ezer forintos jogdíjbevétellel kalkulálhat, már részben képes lehet finanszírozni a zenélést, a hangszer- vagy hangtechnika vásárlást.

„Többféle sikeres dalszerzői modell van. Van, aki sok slágert ír, mások rendszeresen komponálnak arculati, háttér-, szignálzenéket. Az tud igazán jól keresni a jogdíjakkal, aki sok dalt sok előadónak ír” – mondta Tóth Péter Benjamin. A beszélgetésen jelen volt Németh Alajos dalszerző, zenész, a Bikini alapítója, aki elmondta: szerzőként számára a legnagyobb bevételt a Közeli helyeken című dal jelenti, amelyet 1989-ben írt.

Egyre több szerzője van az új daloknak, ez a tendencia a tengerentúlról jön, bár Magyarországon még nem terjedt el olyan mértékben.

Idén március elején rendezik meg az Artisjus Songwriting Campet, amelyen magyar és külföldi dalszerzők alkotnak közösen. A Dalszerző Expo, a DEX március 2-3-án lesz a BMC-ben: itt a régióból mintegy háromszáz dalszerző vesz részt különböző workshopokon. Az eseményen jelen lesz többek között Steve Dub Grammy-díjas Los Angeles-i producer, Celeste Buckingham szlovák énekes-színész és Eva Louhivuori finn énekes-dalszerző.

Mint elhangzott, 2019-ben 36,8 ezer hazai üzlet és vendéglátóhely használt háttérgépzenét vendégei szórakoztatására. Az ezek után kifizetett szerzői jogdíjak az Artisjus által felosztott teljes összeg 27 százalékát teszik ki. A szerzői egyesült által indított Zenével jobb! program keretében létrehozott honlapon zeneipari szakemberek adnak ötleteket az üzleteknek a minél hatékonyabb háttérzenéléshez.

Borítókép: Németh Alajos (becenevén Lojzi) zeneszerző, dalszövegíró, hangmérnök, producer – basszusgitáron, nagybőgőn és szintetizátoron játszik – az Ős-Bikini együttes egyik alapító tagja a Hogy volt?! című tv-műsor felvételén