Gergely Róbert megszenvedte, hogy ismertek a szülei

A sármos színművészt egy ország ismeri és kedveli, ahogy az édesanyjára, a Magyar Televízió híradóstábjának száguldó riportereként elhíresült Vajek Jutkára is rengetegen emlékeznek – olvasható a Vasárnap Reggel legutóbbi számában.

Amikor alig húszévesen világra hozta a fiát, már a tévében dolgozott, miközben a férje, Róbert édesapja a Magyar Rádió neves munkatársa volt. Híres szülők gyermekének lenni jó is, rossz is – ezt az Emanuelle című sláger előadója és a húga, Andrea is megtapasztalhatta.

Robert sosem felejti el, hogy az a tanár, aki kedvelte a szüleit, felfelé kerekítette az osztályzatait, aki pedig nem, az lefelé. Persze akkor ez nem számított a kisfiúnak: élvezte, hogy az édesapja, Vajek Róbert a rádióba, az anyukája pedig a televízió épületébe hordja.

„Mindkét helyen olyan izgalmas, színes, érdekes világba csöppenhettem, ahová mások sosem jutnak el. Büszkeséggel töltött el, amikor láttam, hogy mennyien odafigyelnek az én szép, fiatal anyukámra, ha ő beszél a képernyőn.

Örültem, hogy ismert emberek gyereke vagyok, csak emiatt mindig picit jobban kellett teljesíteni, mint a többi gyereknek.

Anyukám rengeteget dolgozott, külföldre is sokat járt forgatni, de ha otthon volt, finomakat főzött, játszott velünk, elvitt állatkertbe, koncertre. Vele láttam például Antonio Gades és csapata flamenco táncestjét, ami évekkel később meghatározóan befolyásolta a karrieremet”

– mesélte a színész.

Róbert szavaihoz az édesanyja is csatlakozott.

„Robi nagyon jó gyerek volt, nem szeretett eljárni, inkább annak örült, ha hozzánk jöttek át a barátai. Ma is híresen jó házigazda. Főiskolásként egyszer meghívta hozzánk a Budapestre látogató leningrádi színművészeket, az egész társulat nálunk ette a zsíros kenyeret! Így utólag van némi hiányérzetem a gyerekeimmel szemben, mert tényleg nagyon sokat dolgoztam, bár akkor én ezt nem éreztem,

hiszen szerettem édesanya is lenni”

– magyarázta Jutka.

Mire a gyerekek felnőttek, Jutka és a férje házasságának vége lett, mindketten mással kezdtek új életet. Robert édesapja már elhunyt, az édesanyja viszont a második házasságában él Burza Árpáddal, aki egykor operatőrként a kollégája volt.

„A szüleink intelligens emberekként olyan kulturáltan, elegánsan váltak el, hogy mi a húgommal nem sínylettük meg. Becsülettel felneveltek minket, közben intézték az életüket. A válásukat felnőtt fejjel megértettük, és el is fogadtuk. Pályakezdőként a Pécsi Nemzeti Színházban játszottam akkor, elszakadva a családtól, könnyebben is viseltem a helyzetet.

Ahhoz, hogy az ember lelke csiszolódjon, a jelleme fejlődjön, néha kellenek a pofonok, a csalódások is.”

– mondta Róbert.

„1991-ben hagytam ott a tévét. A lányom tanácsára új életbe kezdtem: előbb a fővárosban, később Siófokon divatszalont nyitottam Valami Jó néven, és ezt is imádtam csinálni. Árpáddal azóta is ott élünk, és ma sincs nap, amiben ne találnánk szépséget! Kirándulunk, úszunk, néha barátokkal pesti színházakba is eljutunk, Robi szokott nekünk jegyeket szerezni. Szeretem az életemet! Nem lehet okom panaszra, egészséges vagyok én is, a férjem is, a gyerekek-unokák szeretnek, másfél hónapja már dédi is vagyok! Mindig azt csinálhattam, amit szerettem, bízva abban, ha borús is az ég, újra kisüt a nap.

Még a 80-as évszám sem üt szíven: pont olyan, mint a 79 volt vagy a 81 lesz!”

– mesélte Jutka.

Retro tévé

A Magyar Televízió 2007-ben ünnepelte az 50. születésnapját, egy héten át a régi kollégáké volt a képernyő. Vajek Jutka kizárólag a családja unszolására vállalt szereplést, az unokák miatt mondott igent, hogy ők is láthassák, milyen lehetett a nagyijuk fénykorában a „dobozban”!

Borítókép: Gergely Róbert és édesanyja Vajek Jutka

Forrás: Vasárnap Reggel / Fotó: hot!