Megjelent a szőlőültetvények réme – zárlat Gyódon

A jó hír az, hogy sem a villányi, sem a pécsi, sem pedig a bóly–mohácsi borvidéken nem fedezték fel az aranyszínű sárgaság fertőzését az idei termőévben. Megnyugodni azonban nem szabad, ugyanis a
NÉBIH illetékesei Gyód térségében regisztrálták a betegséget ősz elején. Mivel a fertőzés rendkívül agresszívan terjedhet, kiemelt figyelmet igényel a megjelenésének idejében történő feltárása, és a gyors reagálás.

Az idei szüret idején Bock József, a Villányi Borvidék elnöke, és Nagy Gergely, a borvidék hegyközségi tanácsának titkára is egybehangzóan nyilatkozott, hogy Villány térségében nem jelent meg a betegség a tőkéken. Mint megtudtuk, hasonló a helyzet a többi borrégióban is.

A Gyód térségében feltárt fertőzési góc miatt ugyanakkor egy október utolsó napjaiban kelt határozattal a település határában lévő szőlőhegyet és néhány keszüi ingatlant is fertőzött területté, három kilométeres körzetét pedig – Kökényt, Keszüt, Pellérdet, Keresztespusztát, Péterpusztát, Aranyosgadányt, Keménygadányt és Pécs-Málomot érintően – védőzónává jelölték ki.

A terjesztő elpusztítása a védekezés

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20–50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő terjesztője az amerikai szőlőkabóca elleni kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott, a tőkék 80–100%-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak. Hazánkban először 2013 nyarán észlelték Zala megyében.

Szinte minden fajta veszélyeztetett

A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből jövő virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. A fertőző fitoplazma a növény háncsrészében él, önállóan nem képes terjedni. Új területekre főként fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet az amerikai szőlőkabóca közvetítésével.

Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling.