Egyre több állatbetegség terjedhet át az emberekre is kutatók szerint

„A következő években állatról emberre átterjedő betegségek folyamatos áradatával szembesülhetünk, ha továbbra is kizsákmányoljuk az állatvilágot és károsítjuk az ökológiai rendszereket”

– hangsúlyozta Inger Andersen, UNEP vezetője.

A jelentés szerint mindehhez a hús iránti kereslet növekedése, az urbanizáció és a klímaváltozás is hozzájárul. A kutatók szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta Covid-19 betegség csak egy újabb példája a zoonózisoknak, vagyis az állatról emberre terjedő betegségeknek. A SARS-CoV-2 ugyanis eredetileg denevérekről egy másik állat közvetítésével terjedt át emberekre. Hasonlóan történt az ebola és a MERS esetében is. Szakértők feltételezései szerint a cibetmacskafélékről került át a Sars-vírus 2003-ban az emberre.

„Míg világszerte sokakat meglepett a Covid-19, minket, akik állatbetegségekkel foglalkozunk nem ért készületlenül”

– mondta Delia Randolph, az ILRI állatorvosi járványtani szakértője.

„Nagyon is előrelátható volt ez a pandémia” – jelentette ki. Mint mondta, az 1930-as évektől világos trend rajzolódik ki az emberi fertőzések növekedő számában, amelyek mintegy 75 százaléka vadállatoktól eredeztethető. A jelentés szerint sokszor a háziasított jószág közvetíti a betegségeket. A dokumentum kiemeli, hogy több emberi tényező is szerepet játszik ebben. Egyrészt az állati proteinek iránti kereslet növekedése és ezzel párhuzamosan a gyarapodó állattartás egyre több és genetikailag egymáshoz hasonló állatot produkál, amelyek ezáltal jóval inkább ki vannak téve a fertőzések veszélyének. Másrészt közrehat az állatvilág kizsákmányolása a vadászattal, illetve a vadállatok kereskedelmével és húsuk fogyasztásával.

Denevéreket tesztelnek Thaiföldön

Több száz patkósdenevért gyűjtöttek be thaiföldi kutatók egy barlangban, hogy koronavírusteszteket végezzenek rajtuk annak megállapítására, nincsenek-e veszélyben a környékbeli lakosok, akiknek étlapján a denevérhús is előfordul. A mintegy 300 denevért a délkelet-thaiföldi Csantaburi tartományban, Tham Sador erdei barlangban gyűjtötték be. Az állatoktól vér-, nyál-, vizelet- és ürülékmintát vesznek a barlang közelében, majd szabadon engedik őket. Kínán kívül elsőként Thaiföldről jelentettek koronavírus-fertőzést. A délkelet-ázsiai turistaparadicsomban eddig 3134 koronavírus-esetet regisztráltak, a fertőzésbe 58-an haltak bele. Az elmúlt 20 napban nem találtak olyan embert, aki odahaza fertőződött volna meg, az új esetek mind külföldről hazatérő thaiföldieket érintettek.

Egy további tényező a népességnövekedés és az urbanizáció. A városok terjeszkedése miatt ugyanis egyre inkább visszaszorul a természet, az emberek pedig közelebbi kapcsolatba kerülnek vadállatokkal.

Egyes térségekben az emberi tevékenység „lerombolja a természetes gátakat, amelyek az embereket addig védelmezték ezektől a kórokozóktól”

– mondta Doreen Robinson, az UNEP vadállatokért illetékes részlegének vezetője.

Delia Randolph példaként az ebolát említette: a veszélyes kór korábban nem tudott olyan széles körben szétterjedni, mert sokkal kevesebben éltek egy adott területen, és a lakosság mobilitása is alacsonyabb volt. Ez mára azonban mára megváltozott. A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felében kiütött legutóbbi ebolajárvány majdnem két évig tartott a helyi népsűrűség miatt.

A betegségek terjedését a klímaváltozás is elősegíti. A melegebb éghajlat ideális körülményeket teremt az egyes kórokozóknak és terjesztőiknek, így például a denevéreknek, majmoknak és szúnyogoknak.

A tiltás ellenére megnyílt a délnyugat-kínai fesztivál

Megnyílt az elhíresült kutyahúsfesztivál a délnyugat-kínai Jülinban annak ellenére, hogy a kínai kormány kampányt hirdetett az állatok jólétének védelmére, és hogy csökkentse az újkoronavírus-járvány által előtérbe került közegészségügyi kockázatokat. Aktivisták remélik, hogy a fesztivál napjai megvannak számlálva. Az évente megrendezett tíznapos fesztivál több ezer látogatót vonz a városba, sokan közülük azért érkeznek, hogy ételkészítés céljára vásároljanak a ketrecekben sűrűn összezsúfolt állatokból. A koronavírus korábban arra kényszerítette Kínát, hogy átértékelje az állatokkal való kapcsolattartását, és a kormány bejelentette, hogy betiltja a vadállat-kereskedelmet. Áprilisban Sencsen volt az első város Kínában, amely betiltotta a kutyahús fogyasztását. A mezőgazdasági minisztérium a kutyákat az élőállat kategóriából átsorolta a házi kedvenc kategóriába, de egyelőre nem világos, hogy ez miként hat a jülini kutyahús-kereskedelemre.

A kutatók arra intenek, hogy kezelni kell ezeket a problémákat, hogy a Covid-19-hez hasonló betegségek kockázatát mérsékelni lehessen. A járványok elleni küzdelem önmagában ugyanis nem hozhat tartós megoldást. Ez olyan, mintha egy betegnél „csak a tüneteket kezelnék, s nem az alapvető okokat” – érzékeltette Randolph.

Az előbbieket alátámasztó hírek rázták meg a közelmúltban a világot:

új sertésinfluenza-vírust mutattak ki Kínában, amely embereket is képes megfertőzni

– írta a BBC hírportálja.

Mivel a törzs új, az embereknek nem alakulhatott ki erős immunitása ellene. Az új vírust leíró tudósok az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) a sertések és az iparágban dolgozó emberek ellenőrzésére szólították fel az illetékeseket.

Miközben a világ az új koronavírus legyőzésén fáradozik, a szakemberek az új influenzavírusokat is a legkomolyabb járványveszélyek között tartják számon.

A legutóbbi, pandémiát okozó influenzavírus, a 2009-es sertésinfluenza kevésbé volt halálos, mint amennyire tartottak tőle, főként azért nem, mert az idősebb emberek valamennyire védettek voltak ellene korábbi, hasonló vírustörzsekkel való találkozásaik miatt. A 2009-es, A/H1N1pdm09 jelű vírus ellen azóta az éves influenzavakcina védettséget nyújt.

Az újonnan azonosított sertésinfluenza-törzs hasonlít a 2009-eshez, de változások játszódtak le benne. Eddig nem okozott nagyobb veszélyt, de Kin-Chow Chang, a Nottinghami Egyetem tudósa, a kutatócsoport vezetője szerint a G4 EA H1N1-re oda kell figyelni.

Az új törzs képes szaporodni az emberi légutakat borító sejtekben. A kutatók 2011 és 2018 közötti adatokat átnézve bizonyítékot találtak arra, hogy vágóhídi munkások is elkapták.

A forgalomban lévő vakcinák nem nyújtanak ellene védettséget, de lehet őket úgy módosítani, hogy az új törzs ellen is védjenek.

Elméletileg influenza-világjárvány bármikor kitörhet, ha olyan új vírus jelenik meg, amelyik emberről emberre terjed. Noha az influenzavírusok folyamatosan mutálódnak, általában nem okoznak világjárványt. A vakcinát azért módosítják minden évben, hogy lépést tartson a mutációkkal.

Koronavírus a patkányhúsban

Többféle, emberre nem veszélyes koronavírustörzset mutattak ki vietnámi patkányhúsban amerikai és vietnámi tudósok. A kimutatott törzsek különböznek a jelenlegi világjárványt okozó SARS CoV-2 vírustól, ám a tudósok hosszú ideje figyelmeztetnek arra, hogy a vadhús-kereskedelem melegágya lehet a betegségeknek. A kutatócsoport megfigyelte, hogy a piacoktól az éttermi asztalokig tartó láncban a vírusok száma megsokszorozódik, és keveredhetnek is egymással, ez pedig a fogyasztókra nézve „maximális kockázatot jelent”. „Noha a talált vírusok emberre nem veszélyesek, azt példázzák, hogy ezek a körülmények miként növelik a kórokozók számát” – mondta el Sarah Olson, a szervezet munkatársa, a kutatás egyik vezetője.

Borítókép: emberi fogyasztásra szánt, sült kutyamájat darabol egy vietnámi fiú egy hanoi piacon 2018. február 13-án, három nappal a holdújév, a Tet előtt