A téli vagy a nyári időszámítás lenne az ideális?

2021-ben már nem kell kínlódni az óraátállítás okozta kellemetlenségekkel. Ahogy a hír megjelent, rögtön elkezdődött a találgatás, a nyári vagy inkább a téli időszámítás legyen az állandó – írja a Vasárnap Reggelben megjelent cikkében Fábos Erika. A felmérésekből kiderült, az emberek 80 százaléka nem szeret állítgatni és inkább a nyári időszámítást választaná. A Magyar Alvásszövetség szerint az alvásegészség szempontjából fontos lépés, ha nem zaklatják az emberek bioritmusát azzal, hogy évente kétszer át kell állítani az órával együtt. Ugyanakkor az álláspontjuk szerint a nyári időszámítást bevezetni tévedés lenne. Azzal érvelnek, hogy a nyári időszámítás bevezetése, az eredeti és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett, azt jelentené, hogy az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint, és a pirkadat legtöbbünket a munkahelyünkön érne. Nem növekedne a világos esték éves mennyisége, mert tavasztól őszig ugyanolyan korán sötétedne, télen pedig 1-2 órával később világosodna, tehát többet világítanánk, ami még növelné is az energiafelhasználást. Szerintük, ha már az egyiket kizárólagossá akarják tenni, inkább a téli lenne az indokolt.

Az már korábban kiderült: az óraállítás már nem jelent akkora energiatakarékosságot, mint korábban. Ennek legnagyobb része ugyanis abból adódott, hogy a közvilágítást egy órával később lehetett bekapcsolni. Manapság a fényérzékeny szenzoroknak köszönhetően ezt már pontosan a fényviszonyokhoz lehet hangolni. Ennek ellenére ezzel hazai szinten még így is megtakarítjuk egy nagyobb város – 30-40 ezer háztartás – egész éves energiafelhasználását.

Az óraállítás tehát már csak ezért sem fölösleges és akik értenek hozzá, azt mondják, nem is kellene eltörölni, hiszen a legtöbb természetes fényt így tudjuk kihasználni. Jobban csinálni azonban lehetne. Az ideális pedig az lenne, ha ugyanúgy járnának az óráink, mint Finnországban, a balti államokban, Ukrajnában, Romániában és Törökországban. Erre már közösségi kezdeményezés is van, a „GMT+2-t Magyarországnak!” mozgalom. Ezzel Kelet-Európához állítanánk az óráinkat.

„Így a természetes nappali világosság ideje jobban egybeeshetne a lakosság szokásos ébrenléti idejével, azaz a reggel 7 és este 10 óra közötti időszakkal, tehát egy világos órával hosszabb lenne minden este – mondta Hermann Gábor, a mozgalom kezdeményezője. Ezzel 67 olyan napot kapnánk pluszban, amikor 20 óra után sötétedne – tehát a jelenlegi 101 helyett 168 ilyen nap lehetne. A számítások szerint ez, 7 milliárd forint energiamegtakarítást jelentene. Jelenleg 4-5 milliárdot spórolunk azzal, hogy nyáron kevesebb mesterséges fényt használunk. A kevesebb energiaszükséglet pedig kevesebb CO2 kibocsátást, így kisebb ökológiai lábnyomot is eredményez. Ráadásul egészségesebb életre motivál, ha tovább lehet a szabadban lenni, ami a több fénnyel együtt javítaná az életminőséget is. Arról nem is beszélve, hogy az egy órával hosszabb estéken, növekedhetne a szórakoztató, vendéglátó és turisztikai szektor árbevétele.”

Ennek ellenzői szerint gazdasági szempontból hátrányos lehet, ha más időzónában vagyunk, mint az unió többsége, a szomszédaink és a németek, akikkel a legélénkebbek Magyarország gazdasági kapcsolatai.

Ezzel világelsők voltunk

A greenwichi középidőt 1884 októberében, Washingtonban fogadta el a Nemzetközi Meridián Konferencia, amely úgy döntött, hogy a Greenwichi Királyi Obszervatórium helyi ideje legyen az az időzóna, amelyhez az összes többi időzóna idejét viszonyítják. Az, hogy az egyes országokban alkalmazott időzóna standard egységekkel eltérhessen a középidőtől, az 1920-as évek végére alakult ki. Egy háborús döntéssel állították előre az órákat első alkalommal Magyarországon 1916. április 30-án. Németországhoz kellett igazodni ezzel és az energiamegtakarítás volt az indoka az akkori, átmeneti döntésnek, ami amúgy, az első óraátállítás volt a világon.

Borítókép: illusztráció