Krakkóban megkezdődött Esterházy János boldoggá avatási pere

A krakkói érsekség kápolnájában bemutatott ünnepi szentmisével megkezdődött hétfőn Esterházy János boldoggá avatási pere – közölte Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

A szentmisét Cserháty Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyar lelkipásztori szolgálatért felelős püspöke mutatta be Esterházy János boldoggá avatásáért és az élethagyatékához fűződő négy nemzet – csehek, lengyelek, szlovákok és magyarok – közötti megbékélésért – számolt be Soltész Miklós.

Közölte: a szertartásra a lengyel és a magyar egyházi személyek mellett cseh és szlovák lelkészek és hívek is megérkeztek, jelen voltak Esterházy János rokonai, köztük lánya, Malfatti Esterházy Alíz is.

Az államtitkár négy nemzet örökösének nevezte Esterházy grófot, akinek boldoggá avatása Soltész szavai szerint még inkább erősítheti majd e nemzetek összetartozását.

A Vatikán 2018 novemberében engedélyezte Esterházy János boldoggá avatási eljárásának megindítását, amelyet a krakkói főegyházmegye fog lefolytatni.

Januárban már megalakult a magyar, szlovák, lengyel és cseh szakértőkből álló történészbizottság, amelynek feladata a lengyel anyától 1901-ben született, Csehországban 1957-ben mártírhalált szenvedett felvidéki magyar politikus életének és munkásságának tanulmányozása és értékelése a per első, krakkói egyházmegyei szakaszában.

E szakaszról a per posztulátora, az Egerben lelkipásztori szolgálatot teljesítő Pawel Cebula lengyel minorita atya elmondta: a történészbizottság a továbbiakban összegyűjti és feldolgozza Esterházy írásos hagyatékát, elkészíti életrajzát. Ez nyújt majd alapanyagot a későbbiekben összeállítandó teológiai bizottság munkájához, melynek eredményét majd a Szentszékhez továbbítják – közölte Cebula atya.

Fontosnak nevezte, hogy a boldoggá avatási perrel párhuzamosan fejlődjön a népek közötti, főleg szlovák-magyar megbékélés. Jelképesnek találta, hogy Esterházy János együtt szenvedett szlovák fogolytársaival, közülük pedig Vasil Hopko görögkatolikus püspök volt az, akinek karjaiban Esterházy elhunyt.

„Akadnak, akik Esterházyban csak politikust, tévedésre is képes embert látnak” – mondta el a szerzetes.

A per során viszont azt vizsgálják, vajon igaz-e, amit sokan, elsősorban Esterházy fogolytársai állítanak, mégpedig hogy „ő egy szent ember volt,

igazi tanúja Krisztusnak, aki az maradt a gulágban, az maradt a börtönökben is” – fogalmazott a posztulátor.

Rámutatott: Esterházy imádkozott ellenségeiért, valamint azért, hogy a közép-európai népek, amelyek „még vállalják a keresztény európai gyökereket, végre már fogjanak össze, különben elveszünk”. Ez az üzenet érvényes volt Esterházy életében, és ez az ő testamentuma a 21. században is – húzta alá Cebula atya.

Borítókép: Esterházy János