Rengeteg finomságot készíthetünk a csodálatos csipkebogyóból

A hecsedli név közismert, de hazánkban a csipkebogyót csipkerózsának, kutyarózsának, ebrózsának, gyepűrózsának, csitkenyének, tüskefának is hívják. Gyógyhatása miatt több ezer éve nagy becsben tartják: roborál, támogatja az immunrendszert, gátolja a meszesedést, serkenti a mellékvesék és a máj működését, erősíti csontokat, szív- és érvédő, vérképző hatású – írja a Mindmegette.

Így készül a csipkebogyótea

Teához forrázás helyett áztassa a bogyót, mert C-vitamin-tartalma 50 fok körüli hőmérsékleten már jelentősen csökken. A szárított csipkebogyóhúsból 2-3 grammot áztasson 1 bögre hideg vízben 12 órán át. Szűrje le, és fogyasztás előtt csak langyosítsa meg. A csipkebogyótea élénkít, oltja a szomjat. Ha narancslével, mézzel keveri össze, még egészségesebb italt kortyolhat hidegen és melegen egyaránt.

Lekvárnak is kiváló

A leszedett bogyókat hasítsa ketté, és szedje ki a magjait. A bogyóhúsból készülhet aztán az isteni lekvár, aminek igen magas a C-vitamin-tartalma, valamint értékes cukrot, pektint, szerves savakat és ásványi sókat is tartalmaz.

Mi mindenre jó?

A csipkebogyótea remek a megfázás kezelésére, valamint csökkenti a magas vérnyomást, gyógyítja a bélhurutot, javítja az emésztési folyamatot. Száj- és garatüreg-gyulladás esetén is érdemes a teával gargarizálni.

A csipkebogyóban bőven található A-vitamin is, ez pedig a bőr és a nyálkahártyák egészségét óvja. A gyümölcs jó hatással van a vesére, fokozza a vizeletkiválasztást. Serkenti továbbá az epeműködést, illetve a belőle készült kozmetikumok szilárdítják a kötőszövetet, nyugtatják az érzékeny, pattanásos, gyulladásra, kipirosodásra hajlamos bőrt.

Borítókép: Pixabay