Így lehet valóban energiatakarékos az otthonunk

Az LG szakértői összegyűjtötték a legnépszerűbb tévhiteket és tanácsot adnak, hogyan használjuk környezettudatosabban háztartási készülékeinket - olvasható a Lakáskultúra cikkében.

Az energiahatékonyság ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés. Az egyre dráguló energiaárak, a levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok mind többeket ösztönöznek arra, hogy fenntartható megoldást válasszanak. A valódi megtakarítást immár az el nem használt energia jelenti.

Lássuk, mely tévhitekkel kell leszámolnunk!

Ha kikapcsoltam a készüléket, nem fogyaszt áramot

Ha az otthoni elektronikai eszközön – például asztali számítógép, tévé, rádió, illetve minden távirányítós készülék – van „azonnali bekapcsolás” funkció, vagy kikapcsolt állapotban is világít rajta valamilyen LED lámpa, akkor bizonyos mértékben folyamatosan fogyaszt áramot. Bár a modern eszközöknél már elhanyagolható lehet a fogyasztásuk standby üzemmódban, ha épp nem használjuk, célszerű ezek közül minél többet áramtalanítani. Különösen, ha régebbi készülékről van szó. Érdemes figyelni a külső tápegységgel vagy tápkábellel rendelkező elektronikai eszközök – vagyis a laptopok, videojáték-konzolok, telefontöltők – tudatos használatára. Ezen tápegységek ugyanis akkor is fogyasztanak áramot, ha maga a készülék nincs használatban, illetve nincs a töltőn. Ezek egyenként nem jelentős tételek a villanyszámlán, de sok kicsi sokra megy.

Nem számít, hogy a tévénk mennyire energiatakarékos

Bár egy átlagos, 55 hüvelykes képátlójú, G energiaosztályba sorolt tévé – energiacímke szerinti – 100 kWh éves áramfogyasztása eltörpül egy háztartás teljes áramfogyasztása mellett, a már említett „sok kicsi sokra megy” elv alapján itt is tudunk takarékoskodni az energiával.

Érdemes a tévék esetében is figyelni az energiacímkén lévő értékeket. Egyes modellek fogyasztása akár az átlagos érték dupláját is elérheti. Tény, hogy a környezettudatos tévézés gyerekcipőben jár hazánkban: az LG országos kutatása szerint felnőttek harmada számára fontos csak, hogy energiatakarékos készüléket válasszon, miközben a hűtők esetében 10-ből 9-en, a mosógépeknél pedig 10-ből 8-an figyelnek erre. A magyar háztartásokban lévő televíziók ráadásul többnyire vagy nem rendelkeznek energiatakarékos, azaz eco üzemmóddal, vagy a tulajdonosuk nem tudja, hogy képes-e erre a készülék. Nem segít a gyakori háttértévézés sem: a megkérdezettek többségénél úgy megy a tévé, hogy nem figyelnek rá.

A kézi mosogatás takarékosabb, mint a gépi

Az energiatakarékosság témakörébe tartozik a vízpazarlás elkerülése is. Ugyanis a háztartásokban felhasznált ivóvíz kitermeléséhez, kezeléséhez, fogyasztókhoz való eljuttatásához, majd a szennyvíz tisztításához is energia felhasználására van szükség. Bár az extrém konyhai sportok kedvelői kihívásként élhetik meg, hogy egy családi vacsora összes edényét elmosogassák csupán a mosogató két megtöltött medencéjét használva, a hétköznapokban egy alapos, higiénikus eredményre törekvő kézi mosogatás igencsak megpörgetheti a vízórát.

A Bonni Egyetem sokat idézett kutatása szerint egy mosogatógépnyi edény- és evőeszközmennyiség megtisztításához a gép 80%-kal kevesebb vizet használ, mint a kézi megoldás. Ha pedig az egész EU átállna kézi mosogatásról gépire, összesen évi 92 terawattóra energiát, valamint több mint hatmilliárd liter ivóvizet is meg lehetne takarítani. Magyarországon is van hova fejlődni, hiszen az LG kutatási eredményei alapján csupán minden harmadik háztartásban található mosogatógép.

Ha elmegyünk otthonról, ki kell kapcsolni a fűtést

Bár elsőre jó ötletnek tűnhet a fűtés lekapcsolásával csökkenteni az energiafogyasztást, valójában akkor járunk a legjobban, ha – a távollét hosszától függően – kisebb-nagyobb mértékben lejjebb tekerjük a termosztátot. Így ugyanis nem hűl át annyira a lakás, hogy azután túl sok energiába kerüljön az újbóli felfűtése. Ha munkába indulunk, 2-3 fokkal érdemes lejjebb állítani a hőmérsékletet. Amikor pedig hosszabb időre elutazunk, akkor temperáló fűtést tartsunk fent. Ezzal hatékonyan védekezhetünk a nemkívánatos páralecsapódások és az esetleges elfagyások ellen. Az LG országos kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek fele lekapcsolja a fűtést, ha nincs otthon senki, elutazás előtt 35% százalék tesz így, 42% pedig alacsonyabb fokozatra veszi vissza.

Még mindig a lakosság a legnagyobb pazarló

A szigeteléssel is vagyonokat spórolhatunk – arról nem is beszélve, mennyire nem környezetbarát, ha az “utcát fűtjük”. Egy átlagos magyar családi ház szigetelésével több mint 0,7 tonnával, 40-50 százalékkal is csökkenthető lenne az éves CO2-kibocsátásunk. Magyarországon a lakosság energiafelhasználása kiemelkedően magas. Az ország teljes energiafogyasztásának körülbelül 32 százalékát teszi ki, miközben a környező országokban, például Ausztriában mindössze 23 százalék, Szlovákiában pedig csak 20 százalék ez az arány.

A Knauf Insulation szakembereinek számítása szerint a családi házakban felhasznált energia 75 százalékát fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12 százalékát a használati meleg víz előállítására, 13 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Vagyis egy háromfős, 100 m2-es házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 1 tonna üvegházhatású gázt juttat a légkörbe évente. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként. Ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.

Mit tehetünk? Korszerűsítsük az otthonunkat: a tetőt, a szigetelést, az elektronikai berendezéseket. És igyekezzünk a hétköznapokban is ügyelni rá, alakítsuk át szokásainkat, óvjuk a környezetet mindennapos választásainkkal, tevékenységeinkkel is.

Borítókép: illusztráció