Ipari méreteket öltött a sörfogyasztás az ókori Egyiptomban

Az ősi temetkezési helyen amerikai és egyiptomi régészek által feltárt sörgyár

egyszerre 22 400 liter sört állíthatott elő a királysírokban végzett kegyeleti rítusok számára.

A sör népszerű ital volt a régi Egyiptomban, és előszeretettel használták rituális célokra a királyi temetkezések alkalmával.

Brit régészek már a 20. század elején a nagyüzemi sörfőzde létezésére utaló nyomokat fedeztek fel Abüdoszban, az egyik legjelentősebb egyiptomi régészeti lelőhelyen, de ők nem tudták megállapítani, hol lehet. A sörgyárat végül egy amerikai–egyiptomi közös expedíció találta meg Matthew Adams, a New York-i Egyetem Szépművészeti Intézetének kutatója és Deborah Vischak, a Princeton Egyetem ősi egyiptomi művészettel és régészettel foglalkozó professzora vezetésével.

Mosztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti főhatóság főtitkára szerint az abüdoszi sörgyár Narmer király, a korai dinasztikus kori I. dinasztia (i. e. 3150–2613) első uralkodója, a Felső- és Alsó-Egyiptomot több mint 5000 éve egyesítő fáraó idejéből származhat.

A Kairótól 450 kilométerre délre, a Nílustól nyugatra fekvő sivatagban feltárt sörgyárban

nyolc 20 méter hosszú és 2,5 méter széles „termelőegységet” tártak fel,

ezek mindegyikében – két-két sorban – 40 nagy méretű cseréptartályt, amelyek gabonakeverék és víz felhevítésére, a sör előállítására szolgáltak.

Matthew Adams szerint az abüdoszi sörgyárat azért építhették ebben a térségben, hogy sörrel lássák el az egyiptomi fáraók temetkezési kamráin belül tartott királyi szertartásokat. Régészek bizonyítékot találtak arra, hogy a régi egyiptomiak sört használtak áldozati rítusoknál – mondta.

Borítókép: A feltárt sörfőzde Egyiptomban