Egy sor kisbolygón talált rá a víz nyomaira egy japán műhold

A Föld a Naprendszer egyedüli bolygója, ahol bizonyított a víz jelenléte. Azt azonban nem tudni bizonyosan, hogyan lett víz a Földön. Számos közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a Naprendszer más égitestein is van, vagy volt víz bizonyos formában.

A kisbolygókról azt tartják, hogy általuk juthatott víz a Földre, az aszteroidák felszínén viszont nincs folyékony formában víz, hanem hidratált ásványokban van jelen.

A 2006 februárjában felbocsátott Akari japán infravörös csillagászati műholdon infravörös kamerát (ICR) helyeztek el, amely lehetővé tette a kutatók számára, hogy spektroszkópiával figyeljenek meg 66 kisbolygót és hozzájussanak azok közeli infravörös spektrumához.

Tizenhét C-típusú kisbolygó esetében erősítették meg az Akarival végzett megfigyelések hidratált ásványok jelenlétét. Az úgynevezett S-típusú kőzet kisbolygókról tudni vélik a szakemberek, hogy a C-típusúakkal ellentétben nem tartalmaznak vizet. A japán megfigyelések a legtöbb S-típusú kisbolygó esetében ezt megerősítették, de egyik új felfedezésük az volt, hogy kivételes esetben néhány ilyen aszteroida hidratált ásványok gyenge jeleit mutatja. Az ilyen S-típusú kisbolygón a víz más hidratált aszteroidákkal való ütközésből származhat – vélik a szakemberek.

Az Akari műhold 2011 novemberében fejezte be működését. A következő lehetőség, hogy 2,7 mikrométeres hullámhosszon spektroszkópiával kutassák az égitesteket 2021-ben jön el, akkora tervezi az amerikai űrkutatási hivatal James Webb űrteleszkópjának fellövését.

Jelenleg a Hajabusza2 japán aszteroidakutató űrszonda és az OSIRIS-REx amerikai űrszonda a Rjugu és a Bennu kisbolygókat kutatja. Mindkét űrszondának megvan a képessége a 2,7 mikrométeres hullámhosszon való mérésére, hogy víz jeleit észlelhessék a kisbolygókon.