2018.10.25. 10:04
Támadnak a papagájok
A klímaváltozással egyre több invazív állat- és növényfajról gondoljuk úgy, hogy mindig is része volt a környezetünknek. Egy olyan madár azonban biztosan van, amelyről egyetlen német, belga vagy angol ember sem gondolja, hogy hazájában őshonos, pedig rengeteget lát, ez pedig az indiai örvös sándorpapagáj. Brüsszelben már annyi van, mint Budapesten a galambokból.
A ragyogó zöld papagájok hatalmas rajokban röpködnek fáról fára, de nem a trópusokon, hanem a Rajna- és Majna-menti német városokban, Angliában vagy Belgiumban. Ráadásul nem önszántukból költöztek át Európába. Évtizedek alatt szaporodtak el ennyire. Mivel a 60-as években nem létezett a veszélyeztetett fajok kereskedelemére vonatkozó egyezmény, rengeteget hoztak házi kedvencnek Srí Lankáról Európába, és ezek szabadulhattak ki – vagy engedték szándékosan szabadon őket – a fogságból és szaporodtak el. Mivel pedig ezek a hatvan centisre is megnövő, főként magvakkal, diófélékkel, bogyókkal, gyümölcsökkel táplálkozó madarak nem költöznek, helyben költenek, ennyi idő bőven elég volt, hogy kiszorítsanak őshonos madarakat is – hívja fel a figyelmet a Vasárnap Reggel legutóbbi száma.
Az, hogy épp a Rajna-völgyben és Dél-Angliában telepedtek meg, annak köszönhető, hogy viszonylag enyhék a telek, a nagyvárosokban pedig bőven áll rendelkezésükre táplálék és alkalmas búvóhely. Ráadásul számos trópusi madárfaj „fagyálló”, különösen a nagyobb testű és hegyvidéken élők képesek elviselni a téli akár -20 fokos hideget is. Emellett elég okosak is – pont ezért váltak népszerű házi kedvenccé – így gyorsan megtanultak együtt élni az emberekkel is, ami szintén segítette terjeszkedésüket.
Az európai biológusok és ornitológusok azonban nem csodálják ezt az alkalmazkodóképességet, sokkal inkább félve figyelik az immár visszafordíthatatlanul meghonosodott indiai örvös-sándorpapagájok hadait. Szó szerint hadait, mert városonként több ezer, akár több tízezer példányról is lehet beszélni. A barátpapagájokat pár éve még be tudták gyűjteni Angliában, az a faj még nem szaporodott el annyira. A sándorpapagájok rosszabbul jártak, azokra 2012 óta szabadon lehet vadászni, más módon már nem tudták megoldani a ritkításukat.
Magyarországon is látni néha a szabadban
A barátpapagáj már hazánkban is több helyen felbukkant Budapesten. Ez az egyetlen olyan papagáj, amely nem is fészket, szabályos „várakat” épít gallyakból. Előfordul, hogy gólyafészek nagyságú fészket építenek, ráadásul gyakran elektromos vezetékekre, ami tűzveszélyes. Azért is veszélyesek, mert nagyon alkalmazkodók, Magyarországon láttak már hullámos papagájt beépülni verébcsoportba, de úgy is, hogy fecskékkel éjszakázott együtt egy nádasban. Olyanra is volt példa, hogy egy lakóközösség úgy megsajnálta a közelében fészkelő magányos papagájt, hogy vittek neki tojót. Ez felelőtlenség, nagyon gyorsan szaporodnak. Sok európai madárfajjal ellentétben a hímek nem monogámok, ezért sok utódjuk van. A tojók 4-5 tojást raknak, amelyekből 22-24 nap költés után kikelő fiókák 6-7 hét alatt megtanulnak repülni. Ha egy papagáj elszökik, fontos mielőbb befogni.
