Turistavonzó látványosságok a pécsi egyházmegye központjában

– Több szempontból is szimbolikus a helyszín üzenete: hiszen a magtár egyszerre biztosít teret az emberi munka eredményének begyűjtéséhez, ugyanakkor a megőrzött magok révén a jövő reménységét tárolja – mondta avatóbeszédében dr. Udvardy György megyés püspök.

Az egyházi vezető kihangsúlyozta, hogy a magtár látogatóközponttal és a többi elkészült felújított ingatlannal a város tudományos, kulturális élete olyan új objektumokkal gyarapodik, amelyek egyszerre szolgálják a helyben élők és a városba látogatók vallási és turisztikai igényeit is.

Az új – konferenciaterem és szekciótermek, borászati kiállítás – funkciót kapott magtárból titkos alagút vezet át a püspöki palota kertjébe, a kert és az ingatlan ugyancsak részét képezte a mintegy másfél milliárdos felújítási programnak. Várhatóan ennél is nagyobb sikere lesz majd a pécsiek és a látogatók körében a székesegyház dél-keleti tornyának, amelyben egy olyan új kilátó kapott helyet, amelyből lenyűgöző kilátás nyílik a Mecsekre és Pécs történelmi belvárosára egyaránt. A rendelkezésre álló források lehetővé tették a dóm déli tetőszerkezetének javítását is, ami a beázásoktól megrongálódott freskók miatt vált odázhatatlanná.

A Püspökvár Titkai program keretében már korábban elkészült a Káptalan utcai Zarándokház, amit a 21. század igényeit figyelembe véve 33 fő egyidejű fogadására tettek alkalmassá. Megújult a Csontváry-múzeum homlokzata és a Kanonoki palota (Martyn-ház) is, utóbbiban a Pécsi Egyházmegye művészettörténeti gyűjteménye kap majd helyet.

A háború „vitte el” a két minaretet

Még néhány hónap és újabb látványossággal gyarapodik a pécsi püspöki „negyed”. Egy új bejárat kialakításával jövő tavasztól ugyanis a turisták számára is látogatható lesz a Széchenyi téri dzsámi altemploma, eredeti falelemekkel, boltíves helyiségeivel, kriptatemetőjével. Az akadálymentes megközelítést is biztosító beruházás nemcsak a korábbi beázásoktól mentesíti a most feltárt területet, interaktív módon bemutatott kiállítás segíti majd az érdeklődőket az épület történelmének megismerésében.
Márpedig van mit, hiszen az Európa legnagyobb dzsámijaként számon tartott épület „élete” számos érdekességet tartogat.

Kevesen tudhatják például, hogy a maihoz hasonló horderejű felújítási munkák utoljára 1939-ben kezdődtek az épületen. A török emlékek megőrzésére és a katolikus templomi funkció kiszolgálására törekvő tervek alapján akkor felmerült két minaret felhúzása is. A tornyok megépülését azonban az időközben kitört világháború hiúsította meg, a beruházást anyagi források hiányában kellett leállítani. Két minaret egyébként az iszlám szerint csak a szultánnak járt.