Pécsett látható ősi könyvünk, a Festetics-kódex

– Egy ilyen rendkívüli összeállítás miért nem járja be a világot?

– Négy hónapon át tekinthető meg a pécsi Modern Magyar Képtárban az anyag, és nem visszük tovább, mert ez Pécsről szól, a pálos gyökerekről, a rend általános és a régióhoz kapcsolódó történetéről.

– Mi az apropója ennek az áttekintésnek?

– Dupla évfordulót ünneplünk. A pálosok nyolcvan esztendeje tértek vissza hazánkba Lengyelországból, 1786-ban ugyanis II. József több más szerzetesrenddel egyetemben feloszlatta a pálosokat is. Aztán 1950-ben a kommunista diktatúra újra betiltotta a működését, és 25 éve történt az újraindulás. 

– Milyen kuriózumok kerültek ide?

– Itt van például a Festetics-kódex, a középkorból ránk maradt legszebben díszített magyar nyelvű kézirat, ezt az imádságoskönyvet Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának készítették a nagyvázsonyi pálos kolostorban. Mellette található az írott magyar nyelv másik ősi emléke, a Czech-kódex, amit ugyancsak a pálosok adományoztak Kinizsi özvegyének. Van itt az egykori  Jakab-hegyi és a szentlőrinci kolostorból épületmaradvány, vagy például felállították azt a Kawasaki motort is, mellyel a szerzetesek zarándokutakat vezetnek. S a pálos költőóriások munkái is helyet kaptak, többek között Ányos Pál és Virág Benedek versei.

– Hol volt eddig ez a sok történelmi érték?

– Hihetetlen összefogással készült a tárlat, a Tudományos Akadémiától a Széchenyi Könyvtáron át a Nemzeti Múzeumig a legféltettebb ritkaságok kerültek ide, sőt Lengyelországból is érkezett néhány magyar nyelvű különlegesség. És valóban az ország története látható itt, mert van egy híres mondás, miszerint „Ha tudni akarod az ország soros állapotát, akkor tekints a pálosok rendjére.”

Remete szerzetesek a Mecsekben

A remete életmód a szerzetesrend meghatározó jellemzője, a hivatalos nevük is eredetileg: Első Remete Szent Pál Rendje. Szent Pál egyiptomi remete volt, a római keresztényüldözések elől menekült a sivatagba. Magányos életének több eleme is visszaköszönt aztán a pálosok életében és a címerében. A címeren ugyanis két oroszlán, pálmafa és egy holló látható. A legenda szerint Szent Pál a barlangja előtt álló pálmafa leveleiből készítette a ruháit, a holló hozott neki mindig kenyeret, és amikor meghalt, az oroszlánok ásták meg a sírját. Boldog Özséb aztán a tatárjárást követően a magyar területeken a Pilisben, a Mecsekben élő remete életmódú szerzetesekből alapította meg a rendet, s azért pálosok, mert Remete Szent Pál követői.

Félezer pálos rendi a nagyvilágban

Napjainkban a lengyelországi Chestochowa a pálosok világközpontja. Több mint félezer pálos szerzetes él szerte a világban, többségük lengyel földön, de működik a rend Afrikában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Európa több országában is. Magyarországon jelenleg húsz körüli a pálos szerzetesek létszáma. Pécs a pálosok magyarországi központja, emellett Budapesten, Márianosztrán és Pálosszentkúton működik rendház, valamint az erdélyi Hargitafürdő kolostora tartozik magyar igazgatás alá. A rend fénykorában, a XVIII. században a pálosok építették a pécsi Lyceum templomot, a mai Széchenyi gimnázium épülete pedig egykor a kolostoruk volt. Pécsett a mai pálos templom a Mecsek-oldalban 1934 után épült.

A tartományfőnöki hivatalvezető

Dr. Szentirmay Tamás 1972-ben született Pécsett. A belvárosi általánosba járt, a Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett, 1996-ban pedig a PTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1999-ben szakvizsgázott ügyvédként, de már gimnazista korától szoros kapcsolatban állt a pálosokkal. Jogtanácsosként kezdte a rendnél a munkát, közvetlenül az ezredforduló előtt, ahol kezdetben általános gazdasági ügyintézéssel is foglalkozott. 2003-tól létrehozták Pécsett a rend tartományfőnöki hivatalát, amelynek azóta a hivatalvezetője. Nős, felesége, Piroska bölcsész-tanár, az önkormányzat külügyi referense. Négy gyermekük van: Bánk 17, Beatrix 15, Benedek 10, Bertalan 4 éves.