Leonardo csodamasinái: szó szerint vissza a jövőbe

Azt gondolom, hogy a Pécsett tegnap megnyílt Leonardo-kiállítást legjobban maga Leonardo da Vinci és kortársai élveznék, hiszen a több száz éve kigondolt technikai különlegességeket itt az időközben megszületett tudományos eredmények ismeretében értékelik ki.

Persze azért nekünk is rendkívül érdekes látni, hogy a csigák, fogaskerekek, rugók idején milyen masinákban látták a tudományos fantasztikus jövőt a művelt emberek, s izgalmas az is, hogy Leonardo milyen „óraműszerkezettel” működtetett autót tervezett, sőt ember hajtotta repülő hajót is, meg mechanikus meghajtású sárkányrepülőt.

Számunkra az igazi csodát most mégis sokkal inkább az jelenti, hogy alapos magyarázattal megkapjuk a pécsi tárlaton, amint az építész, tudós, mérnök Leonardo korabeli fizikai, anatómiai, fénytani ismereteit átülteti világhírű képzőművészeti alkotásaiba, például, hogy Az utolsó vacsora festmény alakjainak mozdulataihoz milyen boncolási eredmények, mozgástani ismeretek, érzelmi reakciók megfigyelései vezettek. Továbbá mértani idomok oda-vissza alakulását láthatjuk, ahogy Leonardo a természet örökérvényű metamorfózisát elképzelte.