Jó üzlet lehet a szarvasgomba

Az Európában egyre keresettebb és értékesebb hazai szarvasgomba jelentős része származik az Ormánság erdeiből, foltokban itt található ugyanis a gasztronómiai csemegének tekintett gomba egyik leggyakoribb élőhelye. Az már korábban felmerült, hogy miként lehetne jobban kiaknázni a gyűjtéses módszer miatt esetleges lehetőséget. Most ebben hozhat jelentős előrelépést a termesztés hazai meghonosítása.

Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Szövetségének elnöke szerint ugyanis a 20 tonna körüli éves hazai termés könnyen megduplázható lenne a szarvasgomba ültetvényes termesztésével. Ha a csemege betakarításakor csak fele-fele arányban számíthatnának az értékesítők a gyűjtésre és az ültetvényes termesztésre, 15–20 év alatt biztosan elérhető lenne a 40 tonnás éves termés, de a célzott erdészeti telepítés már hat-nyolc éven belül hasznot hozna.

A termést jó eséllyel biztosan növelő termesztési lehetőség iránt máris van kereslet az ormánsági erdőgazdák körében. Tudni kell ugyanakkor, hogy a projekt megvalósítása nem olcsó mulatság: a szükséges facsemete – amelynek gyökerén már megtelepedett a gomba – kétezer forintba kerül, ebből pedig 8–10 ezer darabot kell elültetni hektáronként, azaz ekkora területen 16–20 millió forint az induló költség.

A szarvasgombaüzlet iránti kereslet megnövekedését mutatja, hogy az utóbbi években már licitet írtak ki az induló áron 60 ezer forintba kerülő, két évre szóló gyűjtési engedélyért a megyében, aminek eredményeként alkalmanként milliós tételekig is elmentek az ajánlattevők.

A kutya kiszagolja az érettet

A térségben jellemzően kutyával kutatnak az értékes termék után, a szakemberek szerint így védhető hosszú távra is a termőterület. A kutyás gombakutatás azért fontos, mert akadhat körömnyi érett és félkilónyi éretlen szarvasgomba is az avar alatt, általában 20–30 centi mélyen. Az érett és illatos eladható, az éretlen viszont semmit sem ér. A betanított kutya szaglása kell tehát ahhoz, hogy azt szagolja ki az erdei illatok sűrűjében, amelyik piacképes. Az ilyen kutya akár egymillió forintot is megér.

A gombakeresők általában láncban, öt-hat kutyával vizsgálják át az erdőt-mezőt.

Nem nő meg minden udvaron

A szarvasgomba jellemzően tölgyfélék, gyertyánok, hársak, mogyorók és feketefenyők gyökerével él szimbiózisban. Leginkább a 60–100 éves fák teremtette élőhelyet, speciális mikroklímát kedveli, nem termeszthető tehát minden kertben, udvarban. Magyarországon nem egyszerű a szarvasgomba legális gyűjtése, számos adminisztrációs kötöttséget is be kell tartania a gyűjtőnek. Vizsgáznia kell, de az európai gyakorlatban példa nélküli módon a segítőnek, azaz a kutyának is. Ezenkívül részletes gyűjtési naplót kell vezetni. Az engedélyezett gyűjtés magán- és állami erdőkben is végezhető.

Nagy érték

Magyarországon a belső fogyasztás csekély, az összegyűjtött mennyiségnek a 95 százalékát exportálják. Külföldön kilónként 400 eurót, azaz 125 ezer forintot fizetnek az első osztályú magyar szarvasgombáért. A Sellye környéki baranyai körzet egyre magasabban jegyzett a gyűjtők körében. Ezen a területen a drágább, keresettebb gombafajok közül kettő is megtalálható. Az elterjedtebb fekete mellett az itt termő fehér és az isztriai szarvasgombáért szívesen áldoznak nagyobb összegeket a vevők.

Érdekességképpen: egy éve egy tajvani vevő 61 ezer dollárt, folyó áron számolva mintegy 15 millió forintot fizetett egy rekordnagyságúnak számító, közel kétkilós fehér szarvasgombáért. A White Alba névre keresztelt becses darabot Olaszországban találták, azonban mint a hozzáértők mondják, az ár alakulásában a tömeg mellett sokkal meghatározóbb a minőség, mint a származási hely.