Horogkeresztet festettek Ibrahim Pecsevi szobrára

Horogkeresztet fújtak, vélhetően az elmúlt hétvégén ismeretlenek Ibrahim Pecsevi pécsi, Kórház téri szobrára, értesült a hírről pénteken a Dunántúli Napló. A Jakováli Hasszán dzsámi és minaret előtti, oszmán történetírót ábrázoló, közelmúltban felállított szobor egyik karjára festettek fel piros színnel horogkeresztet.

Lapunk úgy tudja, hogy a rongálást hétfőn reggel fedezték fel, illetve jelentették be egy ismeretlen telefonáló jelzése alapján. Úgy tudjuk, vasárnap délután még nem volt megrongálva, ezért valószínűsíthető, hogy vasárnap este, vagy hétfőre virradóra történt a vandalizmus. Ibrahim Pecsevi szobra a pécsi önkormányzat tulajdona, a szobor pedig közterületen áll, ezért megkerestük pénteken a kérdéseinkkel a pécsi önkormányzatot is. Egyebek mellett arról érdeklődtünk náluk tegnap, hogy kinek a kezelésében áll a Pecsevi-szobor, illetve, hogy gondoskodnak-e annak megtisztításáról, valamint, hogy tesznek-e feljelentést? A Biokom NKft. részéről azt a választ kaptuk, hogy a társaságuk kezelésében áll a szobor, annak megtisztításáról rövid időn belül gondoskodni fognak, a szükséges jogi lépéseket pedig megteszik.

Lapunk információi szerint a dzsámi vezetése is együttműködik majd a rendőrséggel, és rendelkezésre bocsátják a köztéri kamera felvételeit is a tettesek előkerítése érdekében. Tudomásunk szerint ők is értesítették már a pécsi városüzemeltetéssel foglalkozó társaságot hétfőn, hogy bejelentsék a rongálás tényét.

Pécsett élt

Ibrahim Pecsevi (1574–1650) Pécsett született, Budán elhunyt török defterdár és történetíró volt. A defterdárok török adószedők voltak, ők voltak felelősek a defterek, az adólajstromok összeállításáért. Ibrahim efendi néven a XVII. század derekán megírta a török birodalom 1521-től 1631-ig terjedő történetét. E művében bőven foglalkozik Magyarországgal, s benne saját lakóhelyével, Péccsel is.

Felvétel is lehet

Úgy tudjuk, a dzsámin lévő térfigyelő kamera memóriája két hétig őrzi az adatokat, és szükség esetén rendelkezésre is bocsátják. A rendőrség már kérte ennek a felvételnek a lementését. Információink szerint a rendőrségi helyszínelők már korábban kimentek a szoborhoz, és rögzítették a nyomokat. Értesüléseink szerint a Biokomtól is jártak már kint a szobornál a héten.

Több ok miatt is vitatták az alkotást

A történetíró pécsi köztéri szobrát Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán halálának 450. emlékéve tiszteletére állíttatta a TIKA – Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség, török állami pénzből, ám Pécs vezetésével egyeztetve – a helyszínt például az önkormányzat javasolta. A szobrot a Zrínyi Miklósnak és Szulejmán szultánnak a Magyar–Török Barátság Park területén található emlékművét is készítő szobrászművész, Metin Yurdanur tervezte. Az ember magasságú, egészalakos bronzszobor 193 centiméter magas, s egy 32 centiméter magas mészkő alapzaton áll. A felállítását több bírálat érte. Egyes hangok szerint Pécsett nem a törökök, hanem Zrínyi előtt kellene tisztelegni az emlékévben. Mások szerint az iszlám vallás tanítása szerint nem elfogadható egy ilyen műalkotás, s főleg nem egy imahelyként is működő műemlék dzsámi előtt.