Egyre nagyobb a távozók miatti veszteség

Két-háromezer fővel csökken a lélekszám évente Baranyában. Míg a demográfiai veszteség pontosan számszerűsíthető, az elvándorlásból fakadó fogyatkozás nem mindig mutatható ki pontosan. Különösen a külföldre kivándorlók követhetők nehezen nyomon, hiszen semmilyen regisztrációs kötelezettségük nincs, ennek ellenére a jelenség kézzelfogható.

Egy legfrissebb országos felmérés szerint csak tavaly mintegy 36 ezer fővel csökken az ország lakossága a külföldre vándorlás miatt. Hogy ebből Baranya is alaposan kivette a részét, az két okkal is magyarázható: a megye németajkú lakosságának körében nem új keletű a munka után indulás; a végzős egyetemisták, illetőleg szakmunkások körében egyre gyakoribb a döntés, hogy külföldön keresik a boldogulást.

Rendszeres sajtótéma az orvosok kinti elhelyezkedése, de nem ez az egyetlen kiemelt terület a baranyai elvándorlásban. Nyugaton keresettek a magyar mérnökök, informatikusok, egészségügyi szakápolók, de az olyan szakmák képviselői is, mint a műszerész, az esztergályos, az építőipari szakmunkás – a közelmúltban komplett kivitelező csapatok verbuválásáról és távozásáról számoltunk be –, de sokan vállalnak kisegítő munkát is. A korábbi  meghatározó angol, ír irány után népszerűek a skandináv országok, újabban Hollandia és Dánia, de sokan élnek az osztrák és német munkaerő-piac megnyitása nyújtotta lehetőségekkel is.
Amint lapunk sorozata – a Baranyaiak külföldön – is bizonyítja, a távozást sokkal inkább a megélhetés biztosítása motiválja, mintsem a fiatalos kalandvágy. Annál is inkább, hiszen manapság nem ritkák az 50 fölötti elvándorlók sem.

Hátrányból előny?

Az elvándorlási adatok és a belföldi migrációs irányok is jól mutatják, hogy míg a nyugati határszéli megyékben, illetőleg a Budapest-környéki körzetekben már nincs hadra fogható szabad munkaerő, Baranya megyének pillanatnyilag éppen ez az előnye a befektetők vonzásában. A megyében még mindig bőven tízezer fölötti a regisztrált állástalanok száma, a közmunkában foglalkoztatottakból is lehet meríteni, ha állandó munkalehetőségről van szó. Ez akár egy több ezres – felsőfokú, szak-, betanított munkás –  igény kielégítésére is alkalmas lehet.

Belföld: sokan csalódottan térnek vissza

Elég, ha a Dunántúli Napló aktuális álláshirdetéseit fellapozzuk, nap mint nap találhatunk más megyéből (mindenek előtt Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron) származó állásajánlatokat. Néhány éve az ilyen felhívásokra még tömegesen mentek a munkavállalók, mostanában már nem annyira vonzó a lehetőség. Ennek elsősorban az az oka, hogy nagyon sokan tértek vissza csalódottan a más megyékbe vezető munkavállalásból, elsősorban a várakozástól elmaradó fizetések, a lehangoló lakhatási körülmények miatt.

Az utóbbi évek tapasztalatai szerint egyes hiányszakmáknál már az aktuálisan ajánlott kereseteken is érzékelhető, hogy helyben is többet kínálnak a jó szakemberekért. A bérek mérsékelt emelkedéséhez nemcsak a helyi versengés járul hozzá, hanem az is, hogy a fejlettebb hazai régiókban magasabb bérekkel csábítják a stratégiai szerepben lévő munkaerőt. Egy CNC-esztergályos például a fővárosban, vagy Győr-Moson-Sopron megyében akár százezer forinttal is többet kereshet, mint mondjuk a Dél-Dunántúl megyéiben – elsősorban a fejlettebb helyi gazdaság, és az ott kialakult munkaerőhiány miatt.