2006.03.31. 15:26
Varsó Auschwitz átnevezését kéri
Lengyelország el szeretné elérni, hogy a területén lévő Auschwitz-Birkenau-i egykori haláltábor hivatalos nevét változtassák meg, így emlékeztetve a világot arra: a tábort a náci Németország építette. A fiatalabb generációk számára mind kevésbé egyértelmű, melyik rendszer működtette a lágert.
Lengyelország az UNESCO-hoz (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete) írásban nyújtotta be a keresetet, hogy az Auschwitz-Birkenaui haláltábor hivatalos elnevezését „Auschwitz-Birkenaui egykori náci német haláltábora”-ra változtassák. A névváltoztatás azért vetődött fel, mert a sajtó mind jobban lengyel haláltáborként emlegeti Auschwitz-Birkenau-t. Sőt, a varsói vezetés komolyan dühbe gurult, amikor a Der Spiegel című német hetilap is egyenesen lengyel koncentrációs tábornak titulálta.
Jan Kasprzyk kormányszóvivő elmondta: a háború utáni években az egész világot a náci Németország rémtetteire emlékeztette a haláltábor neve. Az évek múlásával azonban az ifjabb generációk számára – különösen külföldön - már nem egyértelmű, hogy kik is építették és működtették. Ugyan az UNESCO leírásában kitér arra, hogy ez a hely a Harmadik Birodalmon belül a legnagyobb koncentrációs és megsemmisítő tábor volt. De a kormányszóvivő szerint a névváltoztatással minden kétséget el lehetne oszlatni azzal, hogy Auschwitz-Birkenau mi is volt valójában. A lengyel kormány reméli, hogy még az idén választ kap a kulturális szervezettől.
Auschwitz-Birkenaui haláltábor története
A náci Németország 1939 szeptemberében lerohanta Lengyelországot és nyugati területeit a Harmadik Birodalomhoz csatolta. Az egyik lengyel város, Oswiecim – német nevén Auschwitz – külvárosában 1940. május 20-án megalapították az auschwitzi I-es tábort, majd az elkövetkező években bővítették. Az egykori bérkaszárnya hatalmas táborrendszerré fejlődött, három fő része alá több mint negyven altábor tagozódott be. Több százezer ember befogadására volt alkalmas.A tábor első rabjai 1940. júniusban érkeztek meg, ők lengyel politikai foglyok voltak. 1941. szeptember 3-án a nácik próbaként elgázosították az első áldozatokat – 600 szovjet hadifogoly és 250 zsidó - cyklon-B gázzal. Az európai zsidóság teljes kiirtásának terve, az „Endlösung” (Végső megoldás) 1942 elején indult, és összesen hatmillió zsidó életét követelte. Közülük az Auschwitz-Birkenaui megsemmisítő táborokban becslések szerint 1-1,5 millió ember került, nagy többségük zsidó volt. Itt pusztult el a holokauszt magyar áldozatainak több mint 90 százaléka is.
A náci birodalom összeomlása előtt a német vezetés megpróbálta eltűntetni a népirtás nyomait. Szétszerelték és betemették a gázkamrákat, illetve 1945 elején a még járóképes foglyokat, mintegy 58 ezer embert Németország belsejébe hajtották. A Vörös Hadsereg január 27-én elérte a haláltábort, és kiszabadította az ott raboskodó még mintegy hétezer foglyot.
Az utolsó auschwitzi kivégzés
A tömegpusztító-komplexum parancsnoka Rudolf Franz Ferdinand Höss volt, akinek elképzelései szerint fejlesztették a táborokat. Höss 1943. decemberében 1-én hagyta el először a lágert, amikor „előléptették” és a koncentrációs táborok közötti munkát hangolta egybe központilag. 1944-ben azonban újra visszatért, hogy személyesen vezényelje az akkor tömegesen érkező zsidók – köztük a magyarországiak – kivégzését. A háború után a náci vezetők háborús bűneit vizsgáló nürnbergi perben részletes vallomást tett. A szövetséges erők később kiadták Lengyelországnak, ahol halálra ítélték 1947-ben. A bíróság döntése szerint Auschwitzban akasztották fel, arccal a tábor felé.
A tábor első rabjai 1940. júniusban érkeztek meg, ők lengyel politikai foglyok voltak. 1941. szeptember 3-án a nácik próbaként elgázosították az első áldozatokat – 600 szovjet hadifogoly és 250 zsidó - cyklon-B gázzal. Az európai zsidóság teljes kiirtásának terve, az „Endlösung” (Végső megoldás) 1942 elején indult, és összesen hatmillió zsidó életét követelte. Közülük az Auschwitz-Birkenaui megsemmisítő táborokban becslések szerint 1-1,5 millió ember került, nagy többségük zsidó volt. Itt pusztult el a holokauszt magyar áldozatainak több mint 90 százaléka is.
A náci birodalom összeomlása előtt a német vezetés megpróbálta eltűntetni a népirtás nyomait. Szétszerelték és betemették a gázkamrákat, illetve 1945 elején a még járóképes foglyokat, mintegy 58 ezer embert Németország belsejébe hajtották. A Vörös Hadsereg január 27-én elérte a haláltábort, és kiszabadította az ott raboskodó még mintegy hétezer foglyot. Az utolsó auschwitzi kivégzés A tömegpusztító-komplexum parancsnoka Rudolf Franz Ferdinand Höss volt, akinek elképzelései szerint fejlesztették a táborokat. Höss 1943. decemberében 1-én hagyta el először a tábort, amikor „előléptették” és a koncentrációs táborok közötti munkát hangolta egybe központilag. 1944-ben azonban újra visszatért, hogy személyesen vezényelje az akkor tömegesen érkező zsidók – köztük a magyarországiak – kivégzését. A háború után a náci vezetők háborús bűneit vizsgáló nürnbergi perben részletes vallomást tett. A szövetséges erők később kiadták Lengyelországnak, ahol halálra ítélték 1947-ben. A bíróság döntése szerint Auschwitzban akasztották fel, arccal a tábor felé. -->
