BAMA

– Akinek egy kicsit jobb gépe van, az ma fotóművésznek tartja magát.

– Folklór lett a fotózás. Harminc éve még szelektált az anyagköltség, mert akkor filmet kellett venni, a képeket előhívatni, az ember háromszor is meggondolta, hogy mire kattintgat. Megjegyzem, én a képet fejben ma is előre megtervezem, a gép „motoros” funkcióját legfeljebb autóversenyeken használom.

  Kálmándy Ferenc fotóriporter számára sportban a szörf a csúcs

– Mi a nehezebb: jó sajtó- vagy a jó művészfotót készíteni?

– A két kategória nem válik külön, gyakran látok napilapokban is művészien megkomponált felvételeket. A sajtófotózás óriási előnye, hogy a bányavágatoktól a balett-teremig mindenhová fontos pillanatokban jut el az ember. Művészi ötlete mindenkinek lehet, ám ha egy eseményen húsz gép is kattog, az azért kihívás, hogy a legtöbbet mondó kép a tied legyen. Másrészt a műtermi fotósnak sokkal kisebb a mozgástere, mert többnyire a megrendelő dönti el, hogy milyen legyen a kép.

– Melyik Kálmándy-fotót kapta fel a világsajtó?

– A délszláv háborúban született néhány képem, ami bejárta a földgolyót, de az egyetemi lövöldözésről készült felvételek is eljutottak mindenfelé.

– Milyen események érintettek meg leginkább a három évtizedes munkád során?

– Diana hercegnőt nem paparazziként, hanem legálisan fényképezhettem, amikor ellátogatott a nagyatádi menekülttáborba. Azt pedig tanítani kellene, ahogy Plácido Domingo kapcsolatot teremt a környezetével, s közben még a fotósokra is odafigyel.

– Van kedvenc témaköröd?

– A rockzene. A Kispál és a Borz zenekar pályafutását végigfotóztam, több lemezborítójukhoz is közöm van. Az elgondolkodtató könnyűzene összességében a szívem csücske, számomra felejthetetlen volt a Sixteen Horsepower és a Woven Hand frontemberével, David Eugene Edvardsszal, vagy a világzene királynőjével Césaria Évorával találkozni.

– És a sportfotók?

– Ott a szörf a csúcs. Későn érő típus vagyok, 35 esztendősen tanultam meg fennmaradni a vízen, de négy évre rá már magyar bajnok voltam. Ha nincs befagyva és fúj a szél, mindig kint vagyok az orfűi tavon, szörföztem már januárban is, és persze fotózom is a társaimat.

Képei Amerikába és Hongkongba is eljutottak

Kálmándy Ferenc 1950-ben született Pécsett. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett és a Tempo cégnél ásta be magát a fotózás rejtelmeibe. Idővel Amerikába, Hongkongba is eljutottak a képei, több díjat is nyert.

A múzeumnál, a vendéglátóiparban, a Pécsi Galériánál tevékenykedett fotós, grafikusi munkakörökben, 1982-től a Magyar Távirati Iroda fotósa. Feleségével, Évával harmadik házasságában él, két leánya van, Paula 19, Kamilla 18 esztendős.